kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
András Sándor : Heidegger és a szent
- leírás
- további adatok
Sorozat: Horror Metaphysicae.
András Sándor, a Washingtonban élő költő és filozófus könyve két összefüggő, de önállóan is olvasható filozófiai tanulmányból áll.
Az első, amely A Szent, az írás és az olvasók címet viseli, a „szent” problematikájának különböző fajta megközelítéseivel foglalkozik, elsősorban Levinas, Monnerot, Lévy Bruhl, Rudolf Otto, Heidegger és Eliade e tárgyú írásaival, melyeket kritikusan mérlegel. András Sándor primér vizsgálódása nyelvközpontú: a magyar, a latin, a német, az angol és a francia „szent”-et illetve „szakrális”-at jelentő szójelek változatainak etimológiai, szemantikai és hermeneutikai értelmezése révén tárja fel a jelenség különféle tartalmait. E tanulmány diakrón szempontból is áttekinti a problematikát, foglalkozik a felvilágosodás, a romantika, valamint a szürrealizmus szakralitás-felfogásával is. Levinas, Rudolf Otto és Mircea Eliade értelmezéseit pedig – a magyar olvasó csak Eliade nézeteit ismerheti valamelyest – tömören és lényegre törőn ismerteti. András Sándor a „szent” gondolatával, nem pedig megtestesüléseivel vagy tárgyiasulásaival foglalkozik, így vizsgálódásai elsősorban azok számára lehetnek informatívak és gyümölcsözők, akiket e tárgy elvont oldala érdekel.
Mivel a szerző számára Heidegger e tárgyú elgondolásai és merész újraértelmezései a legvonzóbbak és leginspiratívabbak, ezek jelentik neki a fő kihívást, a könyv második tanulmánya századunk egyik legnagyobb filozófusának e tárgyú szemlélődéseit és eszmefuttatásait elemzi. Heidegger számára a „szent” filozófiájának illetve esztétikájának sarkalatos kérdése volt; felfogása eltér minden szokványos – vallási, filozófiai és mindennapi – értelmezéstől, és leginkább a Hölderlin költészetében tükröződőhöz áll közel. Heidegger e tárgyú gondolataival magyarul Vajda Mihály foglalkozott; András Sándor az ő munkáira is kitér, s azokat veti kritika alá. Véleménye szerint a szent gondolata alapvetően nem változott meg Heidegger gondolkodásában: „a szent szerepe valóban az, hogy az Isten érkezését lehetővé tevő istenséget, az istenek számára szükséges étert. engedje létrejönni”. A tanulmány utolsó két fejezete, mely a szent és a technika viszonyáról szól, Heidegger e gondolatkörének problematikus aspektusait taglalja. András Sándor tanulmányai nehezen olvashatók, sok türelmet és felkészültséget kívánnak az olvasótól. A filozófus költői érzékenysége viszont megmenti őket attól, hogy túlságosan szakmaiak legyenek. – Heidegger filozófiája és a mai esztétika iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.
András Sándor, a Washingtonban élő költő és filozófus könyve két összefüggő, de önállóan is olvasható filozófiai tanulmányból áll.
Az első, amely A Szent, az írás és az olvasók címet viseli, a „szent” problematikájának különböző fajta megközelítéseivel foglalkozik, elsősorban Levinas, Monnerot, Lévy Bruhl, Rudolf Otto, Heidegger és Eliade e tárgyú írásaival, melyeket kritikusan mérlegel. András Sándor primér vizsgálódása nyelvközpontú: a magyar, a latin, a német, az angol és a francia „szent”-et illetve „szakrális”-at jelentő szójelek változatainak etimológiai, szemantikai és hermeneutikai értelmezése révén tárja fel a jelenség különféle tartalmait. E tanulmány diakrón szempontból is áttekinti a problematikát, foglalkozik a felvilágosodás, a romantika, valamint a szürrealizmus szakralitás-felfogásával is. Levinas, Rudolf Otto és Mircea Eliade értelmezéseit pedig – a magyar olvasó csak Eliade nézeteit ismerheti valamelyest – tömören és lényegre törőn ismerteti. András Sándor a „szent” gondolatával, nem pedig megtestesüléseivel vagy tárgyiasulásaival foglalkozik, így vizsgálódásai elsősorban azok számára lehetnek informatívak és gyümölcsözők, akiket e tárgy elvont oldala érdekel.
Mivel a szerző számára Heidegger e tárgyú elgondolásai és merész újraértelmezései a legvonzóbbak és leginspiratívabbak, ezek jelentik neki a fő kihívást, a könyv második tanulmánya századunk egyik legnagyobb filozófusának e tárgyú szemlélődéseit és eszmefuttatásait elemzi. Heidegger számára a „szent” filozófiájának illetve esztétikájának sarkalatos kérdése volt; felfogása eltér minden szokványos – vallási, filozófiai és mindennapi – értelmezéstől, és leginkább a Hölderlin költészetében tükröződőhöz áll közel. Heidegger e tárgyú gondolataival magyarul Vajda Mihály foglalkozott; András Sándor az ő munkáira is kitér, s azokat veti kritika alá. Véleménye szerint a szent gondolata alapvetően nem változott meg Heidegger gondolkodásában: „a szent szerepe valóban az, hogy az Isten érkezését lehetővé tevő istenséget, az istenek számára szükséges étert. engedje létrejönni”. A tanulmány utolsó két fejezete, mely a szent és a technika viszonyáról szól, Heidegger e gondolatkörének problematikus aspektusait taglalja. András Sándor tanulmányai nehezen olvashatók, sok türelmet és felkészültséget kívánnak az olvasótól. A filozófus költői érzékenysége viszont megmenti őket attól, hogy túlságosan szakmaiak legyenek. – Heidegger filozófiája és a mai esztétika iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.