Az 1839-40-es országgyűlésen elhatározott büntetőjogi kodifikáció előkészítésével megbízott választmány tagjaként Eötvös ismét hallatta hangját a Magyarországon áldatlan állapotban lévő börtönügyben. (Korábban lsd.: Vélemény a fogházjavítás ügyében; Themis 1839. 2. sz. - Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett.) A bizottsági munkálatokkal egyidőben Eötvös Lukács Móriccal közösen megjelentette fenti, Eötvös Vélemény-ére s Lukács Büntető jogi theoriák című értekezésére épülő munkájukat. A börtönügy a magyar politikai élet egyik gyakran vitatott problémája volt ekkortájt. Művüket az aktuális büntetőtörvénykönyvi vitához való hozzászólásnak szánták. A fogházi viszonyokat több külföldi utazó tanulmányozta (már Bölöni Farkas Sándor is); az erre vonatkozó korszerű nézeteket a legtüzetesebben Eötvös és Lukács Móric tárgyalta Eötvös a Fogházjavítás-ban - a Kelet Népe és Pesti Hírlap című vitairatához hasonlóan - a rabok emberi, természetadta jogainak tiszteletben tartása mellett érvelt. A büntetőtörvénykönyv vitájában a kedvező megoldást kereste, az általa ajánlott hallgató rendszert védelmezte.

Korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben; a kötet lapjai (első és utolsó ívek alsó sarkukon) (sav)foltosak.

további képek