Első kiadás.
A Fény fény, fény-kötet világa nem az expresszionizmus hatására alakult ilyenné. Ekkor jut fejlődésének abba a fázisába a költő, amikor már nem stíluselemként, hanem kifejezési formaként lesz rá szüksége az akkor még korszerűnek számító, bár virágkorát már túlélt irányzatra.Ez a költői fejlődés egyben a személyiség egy szélsőséges fejezetét is jelenti. Költészetének viszonyítási pontjai: a világ végtelen elemei és a velük szemben megszervezett egyéni akarat. Mégis ez a képlet nem azonos a Szabó Lőrinc-i egyéniséggel, a személyes tulajdonságaiban oly ellentmondásos ember költészetének csak egyik összetevője lehet, mely nemsokára felszínre hozza a vele ellentétes tulajdonságokat. Két kötet – az 1924–1925-ös Fény, fény, fény és az 1926-os A sátán műremekei – egy egyéniség két oldalát mutatja be végletesen: az első az egyéni vágyait önző jelleggel fogalmazó költőt, a következő – ennek reakciójaként – a másokért is rettegő, az életben bárkiért felelősséget vállaló embert. Amiben mindkettő alapvetően megegyezik, az egyben az expresszionizmus gyakorlatából kiválik: mindkettő az egyén és külvilág viszonyának változtathatatlanságát feltételezi. Ez nem tagadja az egyes ember személyes esélyességét, bizonyos szereplehetőségek változatosságát, de a világ mechanizmusának változtathatatlanságát ugyanakkor feltételezi.

Modern, egészvászon átkötésben.