Sorozat: Magyar Klasszikusok.
Előszó: Dávid Gyula.
Megjelent 3000 példányban.

»Az Urak« a Szerző tolna megyei emlékeiből táplálkozik s, »ama sötét szomorú időből« veszi témáját, »amikor a nemzet legjava börtönben sínylett, virága idegen földön, kaszárnyákban, a legalantasabb munka mellett hervadt, mikor bölcseink, vezéreink, apostolaink a bitófán függtek, mikor minden család remegett a sisakos poroszlóktól«. Ez a jellemzés, amit Tolnai öregkori visszaemlékezéseiben (Emlékek a forradalom utáni évekből) írt le, teljesen ráillett a 49 utáni időkre, amikor valóban egymást érték a kivégzések.
«Az Urak» éle elsősorban azok felé vág, akik cserbenhagyva a nemzeti függetlenség ügyét, csatlakoztak a beözönlő németekhez.
Ezek az urak, hogy megkedveltessék magukat, mindenre készek. Nem idegen tőlük a handabandázó hazafiaskodás sem.

Ady elődjét látta Tolnaiban.
Testvére, Ady Lajos szerint szorgalmas olvasója volt műveinek s nem kétséges, hogy ezek az olvasmányok hatottak is rá. Hozzájárult Tolnai Ady társadalombíráló, feudalizmus-ellenes szemléletének kialakulásához, a megsemmisítő gúnyos gyűlölet kifejlesztéséhez, hiszen maga is ilyen volt. Érezhető hatása Ady publicisztikai cikkein is.