kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Condorcet, Marie Jean Antoine Nicolas de : Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története
- leírás
- további adatok
Sorozat: Politikai Gondolkodók.
Előszó és jegyzetek: Ludassy Mária.
A sorozatot Murányi István tervezte.
A 18. század végén az ugyancsak francia Condorcet márki foglalta össze „Az emberi szellem fejlődésének vázlatos történeté”-t. Condorcet szerint az emberi természettől joggal remélhető a haladás, ami nem más mint az igazság vagy a boldogság útján tett előrelépések. ” Szerinte „az erkölcs haladása mindenkor együtt járt az ismeretek gyarapodásával, mint ahogyan a közerkölcsök megromlása is mindenkor követte vagy előre jelezte a tudományok hanyatlását.
Condorcet 9 korszakra osztja az addigi történelmet, alapvetően az emberi szellem, illetve tudományok fejlődése alapján. A betűírás feltalálása előtti első három korszaknál (1. törzsekbe tömörült emberek, 2. pásztornépek, 3. földművelő népek) még értelemszerűen nem a tudományos fejlődés a korszakolási kritérium, az ezt követő 4-9. korszakoknál, azonban már a korszak megnevezése is egyértelművé teszi a tudományos fejlődés szerepének kiemelését:
A negyedik korszak: az emberi szellem fejlődése Görögországban a tudományok Nagy Sándor százada körüli megoszlásáig.
Az ötödik korszak: A tudományok fejlődése szakosodásuktól hanyatlásukig.
A hatodik korszak: A tudományok hanyatlása a keresztes hadjáratok idején végbement megújulásukig.
A hetedik korszak: A tudománynak Nyugaton való feltámadása felé tett első lépéseitől a könyvnyomtatás feltalálásáig.
A nyolcadik korszak: A könyvnyomtatás feltalálásától addig a századig, amelyben a tudományok és a filozófia lerázták magukról a tekintély igáját.
A kilencedik korszak: Descartes-tól a Francia Köztársaság megalakulásáig.
Az arisztokrata Condorcet azonban hiába tekintette a Francia Köztársaság megalakulását az emberi szellem jövőbeli fejlődése (10. korszak) kiindulópontjának, maga is a jakobinus terror áldozata lett.
Előszó és jegyzetek: Ludassy Mária.
A sorozatot Murányi István tervezte.
A 18. század végén az ugyancsak francia Condorcet márki foglalta össze „Az emberi szellem fejlődésének vázlatos történeté”-t. Condorcet szerint az emberi természettől joggal remélhető a haladás, ami nem más mint az igazság vagy a boldogság útján tett előrelépések. ” Szerinte „az erkölcs haladása mindenkor együtt járt az ismeretek gyarapodásával, mint ahogyan a közerkölcsök megromlása is mindenkor követte vagy előre jelezte a tudományok hanyatlását.
Condorcet 9 korszakra osztja az addigi történelmet, alapvetően az emberi szellem, illetve tudományok fejlődése alapján. A betűírás feltalálása előtti első három korszaknál (1. törzsekbe tömörült emberek, 2. pásztornépek, 3. földművelő népek) még értelemszerűen nem a tudományos fejlődés a korszakolási kritérium, az ezt követő 4-9. korszakoknál, azonban már a korszak megnevezése is egyértelművé teszi a tudományos fejlődés szerepének kiemelését:
A negyedik korszak: az emberi szellem fejlődése Görögországban a tudományok Nagy Sándor százada körüli megoszlásáig.
Az ötödik korszak: A tudományok fejlődése szakosodásuktól hanyatlásukig.
A hatodik korszak: A tudományok hanyatlása a keresztes hadjáratok idején végbement megújulásukig.
A hetedik korszak: A tudománynak Nyugaton való feltámadása felé tett első lépéseitől a könyvnyomtatás feltalálásáig.
A nyolcadik korszak: A könyvnyomtatás feltalálásától addig a századig, amelyben a tudományok és a filozófia lerázták magukról a tekintély igáját.
A kilencedik korszak: Descartes-tól a Francia Köztársaság megalakulásáig.
Az arisztokrata Condorcet azonban hiába tekintette a Francia Köztársaság megalakulását az emberi szellem jövőbeli fejlődése (10. korszak) kiindulópontjának, maga is a jakobinus terror áldozata lett.