kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Schweitzer, Albert : Az élet tisztelete
- leírás
- további adatok
Tartalom:
Életrajz; Mit cselekedjünk (Tizenkét igehirdetés erkölcsi kérdésekről); Az élet tiszteletének etikája; Levelek Lambarénéből 1924-1927; Epilógus.
Sorozat: A cselekvés útja mint spirituális ösvény II.
A cselekvés útja mint spirituális ösvény sorozat második kötete Albert Schweitzer életéről és munkásságáról igyekszik keresztmetszetet nyújtani. Schweitzer (1875-1965) a XX. század egyik kiemelkedő egyénisége volt, akinek életútjában egyedülállóan forrt egybe a gyakorlati cselekvés az elméleti munkássággal. Harmincéves korában, neves teológusként és orgonaművészként, praktizáló tanárként és lelkészként, mintegy hátat fordítva addigi életének, elvégzi az orvosi egyetemet, majd egy afrikai gyarmaton, a gaboni Lambarénéban kezd praktizálni. „Örömmel végeztem lelkészi és tanári munkámat. Új tevékenységem során azonban nem beszélni fogok a szeretet vallásáról, hanem gyakorolhatom azt” - írja döntéséről. Az elkövetkező évtizedekben több száz beteg ellátására alkalmas kórházfalut hoz létre. Schweitzer mint keresztény-humanista gondolkodó is jelentős életművet hagyott hátra. Az erkölcsi kérdésekről szóló tizenkét prédikációban szokatlan nyíltsággal szól olyan, napjainkban is aktuális kérdésekről, mint például a tulajdon jogossága vagy az emberiesség és az anyagias érdek ütközése. Filozófiai nézetei az élet tiszteletének filozófiai-etikai felfogásában kristályosodtak ki, amelynek lényege, hogy az ember egyrészt a világ „érthetetlenül titokzatos és gyötrelmes” voltából, másrészt saját és mások leküzdhetetlen és elemi erejű életakaratából kiindulva felismeri azt, hogy a cselekvés egyetlen következetes útja az, ha „...nem csupán önmagának él. Ellenkezőleg: egynek érzi magát az összes környező élettel, átéli sorsukat, mint a sajátját, minden erejével segíti őket és nincs nagyobb öröme, mint kivenni részét az élet kibontakoztatásában vagy megmentésében.” Eközben az illúziókba menekülő önzés helyett a világgal és saját sorsával bátran szembesülve valódi spirituális tudásra tesz szert. „Az élet tisztelete, belső parancstól ösztönözve, a beletörődés komor völgyén át, elvezet benünket az életigenlés fénylő csúcsaira.”
Életrajz; Mit cselekedjünk (Tizenkét igehirdetés erkölcsi kérdésekről); Az élet tiszteletének etikája; Levelek Lambarénéből 1924-1927; Epilógus.
Sorozat: A cselekvés útja mint spirituális ösvény II.
A cselekvés útja mint spirituális ösvény sorozat második kötete Albert Schweitzer életéről és munkásságáról igyekszik keresztmetszetet nyújtani. Schweitzer (1875-1965) a XX. század egyik kiemelkedő egyénisége volt, akinek életútjában egyedülállóan forrt egybe a gyakorlati cselekvés az elméleti munkássággal. Harmincéves korában, neves teológusként és orgonaművészként, praktizáló tanárként és lelkészként, mintegy hátat fordítva addigi életének, elvégzi az orvosi egyetemet, majd egy afrikai gyarmaton, a gaboni Lambarénéban kezd praktizálni. „Örömmel végeztem lelkészi és tanári munkámat. Új tevékenységem során azonban nem beszélni fogok a szeretet vallásáról, hanem gyakorolhatom azt” - írja döntéséről. Az elkövetkező évtizedekben több száz beteg ellátására alkalmas kórházfalut hoz létre. Schweitzer mint keresztény-humanista gondolkodó is jelentős életművet hagyott hátra. Az erkölcsi kérdésekről szóló tizenkét prédikációban szokatlan nyíltsággal szól olyan, napjainkban is aktuális kérdésekről, mint például a tulajdon jogossága vagy az emberiesség és az anyagias érdek ütközése. Filozófiai nézetei az élet tiszteletének filozófiai-etikai felfogásában kristályosodtak ki, amelynek lényege, hogy az ember egyrészt a világ „érthetetlenül titokzatos és gyötrelmes” voltából, másrészt saját és mások leküzdhetetlen és elemi erejű életakaratából kiindulva felismeri azt, hogy a cselekvés egyetlen következetes útja az, ha „...nem csupán önmagának él. Ellenkezőleg: egynek érzi magát az összes környező élettel, átéli sorsukat, mint a sajátját, minden erejével segíti őket és nincs nagyobb öröme, mint kivenni részét az élet kibontakoztatásában vagy megmentésében.” Eközben az illúziókba menekülő önzés helyett a világgal és saját sorsával bátran szembesülve valódi spirituális tudásra tesz szert. „Az élet tisztelete, belső parancstól ösztönözve, a beletörődés komor völgyén át, elvezet benünket az életigenlés fénylő csúcsaira.”