Arany Legendának (Legenda Aurea) nevezték ezt a könyvel, meri három évszázadnak legkedvesebb olvasmánya volt. Miként az égből hullott manna kinek-kinek azt az ízt varázsolta ínyére, amelyre legjobban vágyakozott, aképpen szolgáltatott ez a könyv Jámbor olvasmányt a hívőknek, példák kiapadhatatlan forrását a prédikáló papnak, eszményt a szerzetesnek és -mesét a mesére éhes lelkeknek. De évszázadokon át a História Lombardica néven Is idézgették, mert szerzője, mielőtt végképp bezárta volna a mesék arany kapuját, utolsó legendájához, Pelaglus pápa életéhez, a longobárdok anekdotával és legendával tarkázott krónikáját csatolta. Ennek a könyvnek, a Nyugat Ezer-egyéjszakájának, szerzője Génua érseke volt, Jacobus de Voraglnc, a domonkosrendi szerzetes, kit az Egyház boldognak nevezett s a választottak sorába emelt.