Dedikált példány!
Címlap: Auerbach Dezső.

A bécsi születésű Lajta Andor Szombathelyen, a Vasvármegyénél kezdi újságírói pályafutását. Az első világháború kitörésekor behívják katonának, de rövidesen betegség miatt leszerelik. Ezután jelennek meg filmmel foglalkozó cikkei (Mozi Világ), s 1919-ben lát először napvilágot az általa szerkesztett Filmművészeti Évkönyv, amely – a magyar filmélet-filmtörténet páratlan vállalkozásaként – 1949-ig (!) évente megjelenik. 1928-ban megalapítja a Filmkultúra című szaklapot, amelyet tíz év múlva betilt az Imrédy-kormány. 1944 októberében a nyilasok Isaszegre hurcolják, majd az óbudai téglagyárba; egy, a portugál követségen dolgozó barátja menti meg a biztos haláltól. A felszabadulás után minden erejét a magyar filmarchívum megteremtésének, színvonalas működtetésének szenteli.

"A magyar hangosfilmgyártás első tíz évének lezárása arra indított, hogy olyan összefoglaló és tájékoztató könyvet adjak a magyar filmélet egyeteme és a nagyközönség kezébe, amely valóban megfelel a német "Nachschlagbuch" fogalmának. A tízéves magyar filmkorszak alatt pontosan 281 filmet forgattak Budapesten, a magyar műtermekben. Ebben a nagy alkotó munkában némi részem volt egyrészt mint az Agfa sok éven át volt képviselője, másrészt mint a Filmkultura c. tudományos és filmművészeti folyóirat szerkesztője. a tízéves hangosfilmgyártásról szóló könyvem megírására a szükség indított. Igen, a szükség. Mert tegyük föl, hogy valaki ma meg akarja tudni, hogy egy 1935-ben készült magyar filmet ki forgatta, kik játszottak benne, ki volt a gyártója, kölcsönzője vagy rendezője? Honnan tudja ezt meg? Hozzám fordul és megkeresem a megfelelő adatot és egy pillanat alatt megadom a szükséges felvilágosítást. Sokszor ez a pillanat öt percig is eltart, míg a megfelelő helyen az adatot megtalálom. Ezért készült ez a könyv."

more images