A regényben a parasztszülőktől származó Georges Du Roy, a gyarmatosító hadsereg volt őrmestere bámulatos karrierjének, s ezzel párosuló erkölcsi gátlástalanságának történetét olvashatjuk. A harmadik francia hadsereg első évtizedének polgári társadalma korrupciójával, kíméletlen gyarmatosításával, gazdasági manővereivel maga segíti hatalomra, támogatja "dicső" pályafutását. Tennivalója világos: aki nem akar elsüllyedni, nyomorult senki marad, vitesse magát az árral. Elegendő ehhez betanulni a megfelelő mondatokat, ellesni apró módszereket, nem kell több, mint csábító pillantások, ellenállhatatlan bajusz - s főként minnél kevesebb lelkiismeretfurdalás s minnél nagyobb gátlástalanság. Georges Du Roy tehetsége az érvényesüléshez ilyen volt. Egy negyedrangú lap alacsony beosztású munkatársából a sajtó zavaros törvényeinek segítségével, s a társaságbeli szépasszonyok védőszárnyai alatt kerül rövid idő alatt vagyon, rang és hatalom birtokába. Főként a nőknél elért sikerei juttatják előre, nem válogat, kinek pénzét, kinek tehetségét, kinek társadalmi pozicióját használja fel, s aggodalomra nincs oka, még bolgoggá is teszi őket. Az 1800-as évek végén írt regényben egyetlen mellékalak, egy öreg író képviseli Maupassant felháborodását, a többiek tudomást sem vesznek róla, hogy aljas módon élnek. A szerző hideg tárgyilagossággal rajzolja meg szereplőit, a gyorsan pergő események alakulása során jellemüket fokozatosan bontja ki.