categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean-Francois - Rorty, Richard : A posztmodern állapot
- description
- additional information
Több helyen ceruzás aláhúzással, bejegyzéssel, jelölésekkel.
A könyv a 148-149. oldalaknál megtörik.
Sorozat: Horror Metaphysicae.
Fordította: Angyalosi Gergely, Nyizsnyánszki Ferenc, Orosz László, Bujalos István. A könyv Lyotard terjedelmes - a kötet mintegy felét elfoglaló - és a problémát exponáló tanulmányával kezdődik. Már a legelső mondatok elevenbe vágnak: "A tanulmány tárgya a tudás állapota a legfejlettebb társadalmakban. Ezen állapot "posztmodern" elnevezése mellett döntöttem". A szót, amelyet az amerikai kritikusok és szociológusok a tudomány, az irodalom és a művészetek 19. század végi változásaira alkalmaznak, Lyotard az "elbeszélések" válságához kötődő változásokkal összefüggésben használja. Az elbeszélés fogalmat Lyotard a narratív módszereket használó tudományokkal kapcsolatban emlegeti, s megállapítja, hogy "a tudomány mércéje alapján az elbeszélések többsége mesének bizonyult". Lyotard ebben a tanulmányban - amely egyébként a québeci egyetem felkérésére készült - abból indul ki, hogy a tudományos-technológiai fejlődés (nyelvelméletek, kibernetika, informatika, számítógép, információtárolás, adatbankok, számítógép-nyelvek, gépi fordítás stb.) következtében a tudás természete, "státusa" is megváltozik: "csak akkor haladhat az új csatornákon és válhat operácionálissá, ha az ismeret informatikai mennyiségekké (bitekké) alakítható át. Vagyis: az új kutatási irányokat az szabja meg, hogy lehet-e az esetleges eredményeket a számítógép nyelvére lefordítani"? A posztindusztriális korban a tudás jelentősége megnő, informatikai áruvá válik, sőt, a hatalomért folytatott világméretű versengés legfontosabb tétje lehet. Elképzelhető - írja Lyotard -, hogy a jövőben az információ fölötti rendelkezésért ugyanúgy fognak harcolni, mint azelőtt egy terület fölötti uralomért. A továbbiakban a narratív és a "tudományos tudás" természetét, kettejük kapcsolatát elemzi, szól a tudományos tudás sajátosságairól, végezetül pedig azokról a kritériumokról, amelyeknek a posztmodern korban a felsőoktatásnak is meg kell felelnie. Habermas tanulmánya - amely egyébként az Adorno-díj átvételekor elmondott beszédének szövege - a kulturális modernséggel foglalkozik - esztétikatörténeti áttekintés kíséretében. Rorty pedig a kötetben közzétett írásaiban a "posztmodern burzsoá liberalizmus" eszméjét védelmezi - önmagát is e felfogás követői közé sorolja -, illetőleg igazságot igyekszik tenni Habermasnak és Lyotard-nak a posztmodern fogalma körüli vitájában - hol az egyiknek, hol a másiknak adva igazat. A tanulmányok gazdag jegyzetanyagot tartalmaznak, módot adván ezzel a téma további tanulmányozására.
A könyv a 148-149. oldalaknál megtörik.
Sorozat: Horror Metaphysicae.
Fordította: Angyalosi Gergely, Nyizsnyánszki Ferenc, Orosz László, Bujalos István. A könyv Lyotard terjedelmes - a kötet mintegy felét elfoglaló - és a problémát exponáló tanulmányával kezdődik. Már a legelső mondatok elevenbe vágnak: "A tanulmány tárgya a tudás állapota a legfejlettebb társadalmakban. Ezen állapot "posztmodern" elnevezése mellett döntöttem". A szót, amelyet az amerikai kritikusok és szociológusok a tudomány, az irodalom és a művészetek 19. század végi változásaira alkalmaznak, Lyotard az "elbeszélések" válságához kötődő változásokkal összefüggésben használja. Az elbeszélés fogalmat Lyotard a narratív módszereket használó tudományokkal kapcsolatban emlegeti, s megállapítja, hogy "a tudomány mércéje alapján az elbeszélések többsége mesének bizonyult". Lyotard ebben a tanulmányban - amely egyébként a québeci egyetem felkérésére készült - abból indul ki, hogy a tudományos-technológiai fejlődés (nyelvelméletek, kibernetika, informatika, számítógép, információtárolás, adatbankok, számítógép-nyelvek, gépi fordítás stb.) következtében a tudás természete, "státusa" is megváltozik: "csak akkor haladhat az új csatornákon és válhat operácionálissá, ha az ismeret informatikai mennyiségekké (bitekké) alakítható át. Vagyis: az új kutatási irányokat az szabja meg, hogy lehet-e az esetleges eredményeket a számítógép nyelvére lefordítani"? A posztindusztriális korban a tudás jelentősége megnő, informatikai áruvá válik, sőt, a hatalomért folytatott világméretű versengés legfontosabb tétje lehet. Elképzelhető - írja Lyotard -, hogy a jövőben az információ fölötti rendelkezésért ugyanúgy fognak harcolni, mint azelőtt egy terület fölötti uralomért. A továbbiakban a narratív és a "tudományos tudás" természetét, kettejük kapcsolatát elemzi, szól a tudományos tudás sajátosságairól, végezetül pedig azokról a kritériumokról, amelyeknek a posztmodern korban a felsőoktatásnak is meg kell felelnie. Habermas tanulmánya - amely egyébként az Adorno-díj átvételekor elmondott beszédének szövege - a kulturális modernséggel foglalkozik - esztétikatörténeti áttekintés kíséretében. Rorty pedig a kötetben közzétett írásaiban a "posztmodern burzsoá liberalizmus" eszméjét védelmezi - önmagát is e felfogás követői közé sorolja -, illetőleg igazságot igyekszik tenni Habermasnak és Lyotard-nak a posztmodern fogalma körüli vitájában - hol az egyiknek, hol a másiknak adva igazat. A tanulmányok gazdag jegyzetanyagot tartalmaznak, módot adván ezzel a téma további tanulmányozására.
condition: | |
category: | Books > Philosophy > |
publisher: | Századvég, 1993 |
item number / ISBN: | 0015590 |
binding: | paperback |
pages: | 295 p. |
language: | Hungarian |