Ngöndro - Első lépések a Gyémánt Út buddhizmusban
Lehetetlen túlbecsülni az alapgyakorlatok fontosságát, hiszen éppen azokkal a dolgokkal foglalkozik, melyek naponta nehézséget okoznak nekünk, és melyek megakadályoznak bennünket abban, hogy megvilágosodott természetünket megtapasztaljuk és kifejezzük. Különösen akadályoz minket a tudatnak az a hajlama, mellyel erősen kötődik saját állandóan változó benyomásaihoz. Például lehet, hogy öt perccel ezelőtt nem voltunk mérgesek, és öt perc múlva valószínűleg már nem is leszünk azok, tudatunk mégis úgy kezeli a harag érzését, mintha valódi és létező volna. A tudat e szerint cselekszik, és ez a jövőben elkerülhetetlen szenvedést hoz. Ebben a kényszerű körforgásban való állandó mozgás a legtöbb lény normális állapota, ezt általában nem tudjuk befolyásolni, így nincs meg a lehetőségünk arra, hogy abban legyen részünk amit legjobban szeretnénk. A valódi megértés kétféle felhalmozást igényel. Először hasznos tapasztalatokat kell gyűjtenünk tárháztudatunkba, erőteljes és maradandó pozitív benyomásokat, melyekre később bizalommal támaszkodhatunk. Valószínűleg még hosszabb ideig ragaszkodunk a változó és mulandó élményekhez, ezért ezek inkább legyenek kellemesek. Ez a felhalmozás addig tart, amíg tudatunkban a jó benyomásokból egy biztos alapot ki nem építünk magunknak. Ez bizalmat és örömet ad a tudatnak, hogy képes legyen felfedezni önmagát. A második felhalmozás során a bölcsességet fejlesztjük ki. Ez nem általános világi tudást jelent, amelyet iskolában vagy egyetemen lehet megszerezni. Nem abból áll, hogy még több információt tömünk magunkba. Azért, hogy minden élményünk friss és közvetlen lehessen, inkább hagyjuk - mielőtt rendszerünk a benyomásait a szeretem-nem szeretem kategóriájába sorolná -, hogy tudatunk spontán és erőfeszítés nélkül végtelenül kiszélesítse a tapasztalás első pillanatát. Ez képessé tesz minket arra, hogy erőfeszítés nélkül cselekedjünk. A jó benyomások felhalmozása spontán felismerést eredményez, ami egyre több hasznos cselekedetre ösztönöz bennünket. A belső gazdagság, a képesség, hogy a dolgokat tisztán és szűrők nélkül lássuk, és az, hogy időzhessünk, ami éppen előttünk van, szorosan egymásba fonódik. Pontosan ezt érhetjük el a négy alapgyakorlat segítségével.
A hátsó előzéklapon golyóstollas bejegyzésekkel.