categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Tőkei Ferenc (vál.) : A kínai zene elméletéből
- description
- additional information
A konfuciánus esztétikának kezdettől fogva középponti gondolata, hogy a zenének közvetlen hatása van a politikai életre, a zene felvirágoztathatja vagy romlásba döntheti az országot. Első pillantásra is felismerhető, hogy ez a tétel közvetlenül a mágiából származik; a primitív hit szerint a mágikus varázslásnak és a varázslatok zenéjének van ilyen hatása az emberek életére.
A zene hatalmáról szóló tanítás a konfuciánus filozófusok kezében különböző racionálisabb formákat öltött, de a legtöbb esetben mágikus-idealista elmélet maradt. Ugyanakkor azonban valamilyen formában minden esztétikai gondolkodó elfogadta, akár konfuciánus volt, akár annak ellensége, például taoista, s ez a tény mindenképpen arra int bennünket, hogy ezt az eredetében mágikus, első megfogalmazásaiban konfuciánus gondolatot komolyan vegyük.
A zene hatalmának elméletét színvonalasan először Hszün-ce, a kínai ókor legnagyobb konfuciánus filozófusa fogalmazta meg. Elméletéből itt elegendő egyetlen gondolatot kiragadni. A zene és a szertartások viszonyát Hszün-ce a következőképpen látja: 'A zene egyesít és azonosít, a szertartások szétválasztanak és megkülönböztetnek. A szertartások és a zene együttes hatása helyesen tudja kormányozni az emberek szívét.'
Bazil Alexejev terminusaival: 'fantazma' és fantázia harca a kínai irodalomban: jelentős műalkotások születésének alapja. Minthogy azonban a két véglet egymáshoz tartozik, az, hogy egyes művészetek felvirágzásában, jelentős műalkotások létrejöttében a konfucianizmus vagy a taoizmus játszik-e nagyobb, esetleg döntő szerepet, mindenekelőtt a művészetek és műfajok természetétől, valamint a történelmileg meghatározott tartalmaktól függ. Következésképpen a kínai esztétikai gondolkodás is akkor jutott jelentős eredményekhez, amikor egy-egy művészet, műfaj és tárgy sajátos természetével összhangban engedte erősebben hatni hol a konfucianizmust, hol pedig a taoizmust.
Kötetünk a zene régi kínai elméletének legfontosabb szövegeit tartalmazza, amelyek a fentebb mondottakat jól és élvezetesen mutatják be.
A zene hatalmáról szóló tanítás a konfuciánus filozófusok kezében különböző racionálisabb formákat öltött, de a legtöbb esetben mágikus-idealista elmélet maradt. Ugyanakkor azonban valamilyen formában minden esztétikai gondolkodó elfogadta, akár konfuciánus volt, akár annak ellensége, például taoista, s ez a tény mindenképpen arra int bennünket, hogy ezt az eredetében mágikus, első megfogalmazásaiban konfuciánus gondolatot komolyan vegyük.
A zene hatalmának elméletét színvonalasan először Hszün-ce, a kínai ókor legnagyobb konfuciánus filozófusa fogalmazta meg. Elméletéből itt elegendő egyetlen gondolatot kiragadni. A zene és a szertartások viszonyát Hszün-ce a következőképpen látja: 'A zene egyesít és azonosít, a szertartások szétválasztanak és megkülönböztetnek. A szertartások és a zene együttes hatása helyesen tudja kormányozni az emberek szívét.'
Bazil Alexejev terminusaival: 'fantazma' és fantázia harca a kínai irodalomban: jelentős műalkotások születésének alapja. Minthogy azonban a két véglet egymáshoz tartozik, az, hogy egyes művészetek felvirágzásában, jelentős műalkotások létrejöttében a konfucianizmus vagy a taoizmus játszik-e nagyobb, esetleg döntő szerepet, mindenekelőtt a művészetek és műfajok természetétől, valamint a történelmileg meghatározott tartalmaktól függ. Következésképpen a kínai esztétikai gondolkodás is akkor jutott jelentős eredményekhez, amikor egy-egy művészet, műfaj és tárgy sajátos természetével összhangban engedte erősebben hatni hol a konfucianizmust, hol pedig a taoizmust.
Kötetünk a zene régi kínai elméletének legfontosabb szövegeit tartalmazza, amelyek a fentebb mondottakat jól és élvezetesen mutatják be.
condition: | |
category: | Books > Arts > Music > |
category: | Books > Orientalism > |
publisher: | Argumentum-Orientalisztikai Munkaközösség, (2000) |
item number / ISBN: | 9789634461258 |
binding: | paperback |
pages: | 101 |
language: | Hungarian |