Sorozat: Arany-Közép-Európa

Czeslaw Milosz hatalmas esszéírói életművét, a regényíróéval és a költőével egyenrangúnak tekintett tanulmányírói ouvre legfontosabb darabjait tartalmazza A kétségbeesés tisztasága című kötet. A szerző természetesen legtöbbször költészetről és irodalomról szól, ám korántsem a megszokott, még kevésbé az irodalomtudósok által szinte egyedül képviselt módon. Nem pályaképet rajzol, nem írók és költők portrévázlatait nyújtja, nem igyekszik - egy-egy remekmű kapcsán - megfelelni arra a kérdésre, hogy "miért szép?, mi az üzenete?" stb. És - bár láthatólag otthon van a modern és posztmodern elméletben, elsősorban a líraelméletekben - nem is teoretikusan közelít tárgyaihoz.

Miloszt elsősorban az érdekli, mi mellett és mi ellen tanúskodik az irodalom, mi a szerepe kultúránkban és történelmünkben, hogyan "használhatjuk" mindennapjainkban, mihez kezdhetünk vele. Sartre-ról vagy Dosztojevszkijről szólva, Gombrowicz költészetfelfogását elemezve, Sesztov filozofémáit boncolva, a sci-fi problémáit szálazva sohasem műfaji, genológiai, recepcióesztétikai vagy hermeneutikai kérdések izgatják, hanem alapjában véve az irodalomban megnyilvánuló, "megváltást" kereső ember és társadalom vagy - legtöbbször - annak a térségnek a sorsa, amelynek maga is szülötte: "köztes Európáé" a Németország és Oroszország közé szorított Kelet-Közép-Európáé. Sorskérdéseket, ontológiai elhelyezkedéseket, metafizikai problémákat állítva előtérbe, mindenkor az irodalom tanulságait kutatja, faggatja. Az írók által láthatóvá tett kérdéseket járja körül, fejti ki és gondolja tovább.