A játékszer, mint jelenség, fókuszként gyűjti egybe a korszaknak a gyermekkorról, a gyermeki személyiségről alkotott felfogását, de nemcsak a család, hanem az egész társadalom és a gazdaság is részt vesz a folyamatban. A filozófiai-esztétikai játékfelfogás változása beépül a gyermeki személyiség kutatásába, s hangot kap a szak-, a napi- és hetilapok hasábjain, hogy a közszellemet átható folyamatot indukálva, felkeltse a gazdaság érdeklődését is. A játékszer e bonyolult összetevők mentén értékelhető. Hiszen magába gyűjti a korszak szellemi energiáit, művészetét, technikáját, s ugyanakkor a 19. század közepe óta jobbára gyárban készült termék lévén, az ipar és a kereskedelem szempontjából is fontos szerepet játszik. Tészabó Júlia könyve a gyermekjáték történetének egy olyan kivételes és lényeges pillanatát elemzi, amelynek tanulságai máig érvényesek. Az akkoriban feltett és azóta is aktuális kérdés "milyen a jó játék?" megválaszolása ma, a digitális játékok térhódításának korában sem nélkülözheti ennek a korszaknak az igazságait.