Közzéteszi - -.

A Csepel-sziget, hazánk egyik legközpontibb területe, már az Árpád-házi királyok idején sűrűn benépesült. Középkori falvainak és kolostorainak számát ma sem tudjuk pontosan. A történelem viharai során megfogyatkozott lakosságot szerb-horvát és német telepítésekkel pótolták. A XX. században pedig itt épült föl a főváros legnagyobb munkáskerülete.
E sok változás nagyszerűen nyomon követhető a helynévanyagban. Régen elpusztult falvak, középkori egyházi központok neveit őrzik a források. A korabeli dűlőnevek alapján a betelepülők névadási szokásait, a magyar és a nemzetiségek nyelvének kölcsönhatását, az összegyűjtött utcanévanyagból pedig a mesterséges közterület-névadás rétegeit vizsgálhatjuk meg.
E sokrétű és sokszínű helynévanyag adattára e kötet; a legkorábbi feljegyzésektől a mai névhasználatig, térképekkel és mutatóval kiegészítve.
Törölt könyvtári példány.