categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Székely László : "A jó mostoha történetét még nem írták meg..." - Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó peres aktái
- description
- additional information
A családjog ott kezdődik, ahol a család véget ér...
A kötet, melyet kezében tart az olvasó, izgalmas család- és irodalomtörténet, különleges korrajz és nem utolsósorban jogi érdekességek tárháza. Főszereplői Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó, és persze az a két ember, akik nélkül ez a tanulságos és fordulatos történet nem jöhetett volna létre: Babits Mihály, a költőfejedelem, valamint Basch Lóránt, az irodalom (és a barátja, Babits) iránt elkötelezett ügyvéd.
Babits Mihály özvegyének, Török Sophie-nak és nevelt lányának, Babits Ildikónak fokozatosan megromló és bírósági eljárásokba torkolló csatározása mindeddig főként az irodalomtörténészek előtt volt ismert. A hol szívszorító, hol már-már komikus fordulatokban gazdag pereskedés, mely egy használt írógép tulajdonlása feletti civakodással indult, több mint tíz éven át húzódott, és sem Török Sophie halála, de még az 1956-os forradalom sem tudott véget vetni neki.
Az óriási peranyagot Székely László jogász írta összefüggő történetté, értő kézzel kalauzolva az olvasót a jog útvesztőjében, sorba rendezve a krimibe illő eseményeket, feltárva összefüggéseiket. A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó „kis magyar valóság” joggal tarthat számot a széles olvasóközönség érdeklődésére. Ugyanakkor a mindeddig levéltárak mélyén rejtőző szövegek jelentős segítségül szolgálhatnak kutatóknak, oktatóknak is.
SZÉKELY LÁSZLÓ 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982 óta tanít az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén. 1992-ben beválasztották a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjai közé. 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, 2008 óta pedig az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. 2013. szeptember 16-án a Magyar Országgyűlés hat évre megválasztotta az alapvető jogok biztosának.
A kötet, melyet kezében tart az olvasó, izgalmas család- és irodalomtörténet, különleges korrajz és nem utolsósorban jogi érdekességek tárháza. Főszereplői Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó, és persze az a két ember, akik nélkül ez a tanulságos és fordulatos történet nem jöhetett volna létre: Babits Mihály, a költőfejedelem, valamint Basch Lóránt, az irodalom (és a barátja, Babits) iránt elkötelezett ügyvéd.
Babits Mihály özvegyének, Török Sophie-nak és nevelt lányának, Babits Ildikónak fokozatosan megromló és bírósági eljárásokba torkolló csatározása mindeddig főként az irodalomtörténészek előtt volt ismert. A hol szívszorító, hol már-már komikus fordulatokban gazdag pereskedés, mely egy használt írógép tulajdonlása feletti civakodással indult, több mint tíz éven át húzódott, és sem Török Sophie halála, de még az 1956-os forradalom sem tudott véget vetni neki.
Az óriási peranyagot Székely László jogász írta összefüggő történetté, értő kézzel kalauzolva az olvasót a jog útvesztőjében, sorba rendezve a krimibe illő eseményeket, feltárva összefüggéseiket. A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó „kis magyar valóság” joggal tarthat számot a széles olvasóközönség érdeklődésére. Ugyanakkor a mindeddig levéltárak mélyén rejtőző szövegek jelentős segítségül szolgálhatnak kutatóknak, oktatóknak is.
SZÉKELY LÁSZLÓ 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982 óta tanít az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén. 1992-ben beválasztották a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjai közé. 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, 2008 óta pedig az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. 2013. szeptember 16-án a Magyar Országgyűlés hat évre megválasztotta az alapvető jogok biztosának.