kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Simon Róbert : Politika az iszlámban - A muszlim társadalom anatómiája
- leírás
- további adatok
Sorozat: Fontes Oriantales / Keleti források.
Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére.
Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően.
Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket.
A társadalom anyagcseréjét szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható.A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők?A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl.
A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, A kormányzás könyve, amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve.
A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, Az iszlám és a hatalom forrásai, amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.
Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére.
Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően.
Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket.
A társadalom anyagcseréjét szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható.A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők?A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl.
A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, A kormányzás könyve, amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve.
A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, Az iszlám és a hatalom forrásai, amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Egyetemes történelem > |
kategória: | Könyv > Politika > |
kategória: | Könyv > Vallás > Keleti vallások > |
kategória: | Könyv > Orientalisztika > |
kiadó: | Corvina, (2016) |
cikkszám / ISBN: | 9789631363364 |
kötés: | kötve/egészvászon |
oldalszám: | 584 |
könyv nyelve: | magyar |