A világ jelenleg legnépszerűbb vallása, az iszlám, a világ egyik legmostohább természeti adottságú területén jött létre. Simon Róbert könyve kiváló érzékkel, komplex látásmóddal elemzi azokat a gazdasági-társadalmi körülményeket, vallási előzményeket, melyek közepette Mohamed vallása a 7. századtól kezdve megkezdte világraszóló diadalútját. A Szerző rámutat, hogy az Arab- félsziget mindig is nagyhtalmak ütközőzónája volt. Bizánc, Perzsia, s az akkortájt nagyhatalomnak számtó Etiópia versengett azért, hogy befolyást szerezen a terület fölött. Olvashatunk arról is, hogy kik lakták ezt a száraz, ivatagos földet az iszlám kialakulása előtt. Simon foglalkozik az ekkoriban nagyra növekvő városok ( Mekka, Medina, Taif) gazdasági- társadalmi- politikai viszonyaival. Rámutat arra, s ezzel az iszlám kutatásának további irányát is kijelöli, hogy a mekkai kereskedelem tranzitjellegű volt, olykor több száz százalékos hasznot hozott művelőinek, ezáltal konfliktusoknak tette ki a várost. A Qurais törzs uralomra jutása belső hatalmi pozícióinak megszilárdítása pedig nélkülözhetetlen volt a iszlám kialakulásának szempontjából. Mohameddel kapcsolatban: a könyvben nem részletes életrajzot, hanem a feldolgozandó problémák ismeretését olvashatjuk, ez ugyanakkor nem rontja a mű közérthetőségét. Lenyűgöző az is, hogy Korán körül mennyi értelmezési probléma merül fel. A Szerző nem megy részletesen bele az iszlám teológiába, csak a főbb vonalakat ismerteti. Szól arról is, minek köszönhető, hogy a katonai vezető szerep az arab városok kezébe került.