Sorozat: Ulpius Klasszikusok.

Chaim Potok, rabbi, író és filozófus 1929-ben született New Yorkban, Bronxban. 16 évesen kezdett írni, első regénye, A kiválasztott (1967) rögtön a New York Times toplistájára került. Az írót meglepte a könyv sikere, mert nem gondolta volna, hogy ennyi embert fog érdekelni két zsidó fiú története. Két évvel később, második regényét mindenesetre már 100 000 példányban nyomták ki. Sikere azóta is töretlen.
Potok műveinek központi gondolata a zsidóság és a modern társadalom értékei és kultúrája közötti feszültség, a világi és a vallásos élet kettőssége. Az Óvilági emberek Chaim Potok utolsó műve. Három kisregényt tartalmaz, melyekben három narrátor meséli el élete egy-egy meghatározó élményét Ilana Davitának, a Davita hárfája hősnőjének.
Három óvilági ember a vén Európából - az ács, az orvos és a tanár -, akik saját történeteiket elmesélve mutatják be a holokauszt, a sztálini diktatúra és a modern Amerika "hétköznapi" valóságát.
Potok azokra a kapcsolatokra mutat rá, melyek az egyes embert a közösséghez kötik, s azokra az emlékekre, amelyektől, bármennyire is szeretnénk, soha nem szabadulhatunk.
Potok szereplői zsidók, történetei hátterét is a zsidóság történelme nyújtja, szellemi-filozófiai mondanivalója azonban egyetemes.