kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Eliade, Mircea : Képek és jelképek
- leírás
- további adatok
Sorozat: Mérleg.
Mircea Eliadénak e kötet elkészítéséhez csupán válogatnia kellett kiadott és kiadatlan tanulmányai közt: a szimbólumok mindenütt jelen vannak a vallásos gondolkodásban, mint ahogy a gondolkodás minden területén. A század elején, amikor az összehasonlító tanulmányok élharcosai bölcsebbnek vélték a vitorlákat javítgatni, mintsem új kalandokba bocsátkozni, még maga a szimbólum szó is rosszul csengett a fülekben. A régi krétaiak kétkaréjos pajzsot rajzoltak falaikra, kétélű bárdot, amely mintha a levegőben lebegett volna? A rómaiaknak olyan lándzsájuk lett volna, amely magától rezgett a királyi palotában? Egyszerű harci szerszámokról van szó, pajzsról, bárdról, lándzsáról, melyeknek nincs semmiféle mögöttes jelentése. A spártaiak két párhuzamos gerendát dioszkuroszoknak neveztek. Akkor hát az „igazi” kultusz eredetileg a gerendáknak szólt, s csak „később”, a „szent” antropomorf felfogása révén alakult át, változott meg a formája. Mindezen nézetek ma már elavultak, s a túlzásra hajlamosak inkább az ellenkező végletbe esnek: ha a vallásokról van szó, semmilyen racionális magyarázatot nem tartanak elfogadhatónak, minden motívumot és jelenséget szimbólumnak tekintenek. Eliadát azonban szigorú filológiai munkája megóvja a végletektől. Esszéi nem elméleteken, hanem megfigyeléseken alapulnak.
Mircea Eliadénak e kötet elkészítéséhez csupán válogatnia kellett kiadott és kiadatlan tanulmányai közt: a szimbólumok mindenütt jelen vannak a vallásos gondolkodásban, mint ahogy a gondolkodás minden területén. A század elején, amikor az összehasonlító tanulmányok élharcosai bölcsebbnek vélték a vitorlákat javítgatni, mintsem új kalandokba bocsátkozni, még maga a szimbólum szó is rosszul csengett a fülekben. A régi krétaiak kétkaréjos pajzsot rajzoltak falaikra, kétélű bárdot, amely mintha a levegőben lebegett volna? A rómaiaknak olyan lándzsájuk lett volna, amely magától rezgett a királyi palotában? Egyszerű harci szerszámokról van szó, pajzsról, bárdról, lándzsáról, melyeknek nincs semmiféle mögöttes jelentése. A spártaiak két párhuzamos gerendát dioszkuroszoknak neveztek. Akkor hát az „igazi” kultusz eredetileg a gerendáknak szólt, s csak „később”, a „szent” antropomorf felfogása révén alakult át, változott meg a formája. Mindezen nézetek ma már elavultak, s a túlzásra hajlamosak inkább az ellenkező végletbe esnek: ha a vallásokról van szó, semmilyen racionális magyarázatot nem tartanak elfogadhatónak, minden motívumot és jelenséget szimbólumnak tekintenek. Eliadát azonban szigorú filológiai munkája megóvja a végletektől. Esszéi nem elméleteken, hanem megfigyeléseken alapulnak.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Vallás > vallástörténet, teológia > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kiadó: | Európa, 1997 |
cikkszám / ISBN: | 9789630762441 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 229 |
könyv nyelve: | magyar |