Megannyi formában és kíméletlenül tör elő a fény a mű lapjain, megvilágítva a West Side-i salátabárokat és a koreai tájat, miként Hirosima fölött az eget és a nagy koponyák elméjét. Potok szakavatott történetmesélő-bölcselő tehetséggel szövi a háború, a férfivá érés, a házasság, az egyetemes és egyéni felelősség mélyreható szálait, miközben az egész emberiséget érintő kérdésekre keresi a választ, két rabbinövendék sorsán keresztül.

"Attól fogva, hogy műszaki alakulatnál szolgáltam Koreában, egész írói életemben az atomháború témáján dolgoztam. Annakidején egy Japán körút során ellátogattam Hirosimába. Minden összedőlt bennem... Gigászokkal kezdődött a század - Einstein, Freud -, most pedig hamunak tűnik az egész. Az atomfizika egyik legnagyobb adományunk lehetne, de mit teszünk vele?"
(Chaim Potok)