Az író meséli művéről: „Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel.” A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: „…ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján.”