Az atléta halála Mészöly Miklós első nagy sikerű regénye. A regény egy tépelődő, önkínzó, magányos atléta, egy nagy reményű rekorder értelmetlen halálát és a halál előzményeit beszéli el.De arról, hogy végül is Őze Bálint halálát mi okozta, miért kellett meghalnia - nincs, s az író szerint nem is lehet magyarázat. Az írói szemlélet szándékosan hagy réseket az élménytömbök között: ami volt, az fölidézhető - a folyamatot viszont titok burkolja. Őze Bálint, akinek sorsát nyomozzuk, kamaszkorától élete utolsó percéig nem a rekordokat hajszolta, nem sporttársait akarta legyőzni, hanem önmagát. - "Van ennél számonkérhetetlenebb formája is az elszakadásnak; - mikor még együtt fekszünk le, együtt reggelizünk, s talán még jobban is igyekszünk szeretni egymást, mint azelőtt. De mégsem ezen múlik. Egyszer csak jön egy nap, mikor egy táj kezd fölrajzolódni - nem találok jobb szót vagy képet, de Bálint esetében ez nem is hasonlat csupán -, egy táj, ahová tudom, hogy csak a másik léphet be, hiába látom én is." (Részlet a regényből)