kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Ricœur, Paul : Vallás, ateizmus, hit
- leírás
- további adatok
Sorozat: Rezonőr / Károli Könyvek.
Paul Ricoeur (1913-2005) a XX. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága. Kötetünk azonban nem erre a Ricoeurre koncentrál, hanem a vallásfilozófusra, aki szerényen elrejtőzik ugyan a "filozófus vagyok és protestáns" mottója mögött, ám annál nagyobb horderejű gondolatmenetekkel késztet bennünket további gondolkodásra.
Kötetünk három részből áll. A Bevezetésben két avatott Ricoeur-értelmező, Jeney Éva és Mártonffy Marcell világítja meg a ricoeuri életművet. Az első rész a bibliai hermeneutikát tárgyaló írásokból közöl reprezentatív válogatást a "Vallás, ateizmus, hit" című programszerű tanulmányból indulva ki, amely azt mutatja be, hogy miként lehet számot adni a hit alapzatán élt élet értelméről úgy, hogy komolyan szembenézünk a Nietzschénél és Freudnál jelentkező ateista kritikával. A második részbe kerültek azok az írások, amelyek a Biblia általános hermeneutikáján belül a rossz "botrányával" foglalkoznak, azzal, hogy hiányzik a vigasztaló összkép, nincs eleve elrendelt kötelék bűn és büntetés között. A harmadik rész Ricoeur önmagáról szóló "tanúságtételeit" tartalmazza, amelyek ismerete különösen fontos az ő esetében, akinek egyik középponti eszméje a személyiség narratív azonossága.
A kötetünkben megjelenő írások tehát olyan gondolkodót állítanak elénk, aki a nem vallási szövegek sajátosságairól - illetve beszéd, nyelv, szöveg, és cselekvés viszonyáról - kialakított elgondolásait a számos különböző műfajhoz tartozó bibliai szövegek adekvát megértésére, illetve a két Szövetség egymáshoz való viszonyának értelmezésére alkalmazza. Vagyis olyan gondolkodót, aki számára a szövegek vizsgálatának végső tétje a vallási szövegek, legelsősorban a Biblia szöveg mivoltának, egzisztenciális, illetve teológiai mondanivalójának megértése s megértetése.
Paul Ricoeur (1913-2005) a XX. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága. Kötetünk azonban nem erre a Ricoeurre koncentrál, hanem a vallásfilozófusra, aki szerényen elrejtőzik ugyan a "filozófus vagyok és protestáns" mottója mögött, ám annál nagyobb horderejű gondolatmenetekkel késztet bennünket további gondolkodásra.
Kötetünk három részből áll. A Bevezetésben két avatott Ricoeur-értelmező, Jeney Éva és Mártonffy Marcell világítja meg a ricoeuri életművet. Az első rész a bibliai hermeneutikát tárgyaló írásokból közöl reprezentatív válogatást a "Vallás, ateizmus, hit" című programszerű tanulmányból indulva ki, amely azt mutatja be, hogy miként lehet számot adni a hit alapzatán élt élet értelméről úgy, hogy komolyan szembenézünk a Nietzschénél és Freudnál jelentkező ateista kritikával. A második részbe kerültek azok az írások, amelyek a Biblia általános hermeneutikáján belül a rossz "botrányával" foglalkoznak, azzal, hogy hiányzik a vigasztaló összkép, nincs eleve elrendelt kötelék bűn és büntetés között. A harmadik rész Ricoeur önmagáról szóló "tanúságtételeit" tartalmazza, amelyek ismerete különösen fontos az ő esetében, akinek egyik középponti eszméje a személyiség narratív azonossága.
A kötetünkben megjelenő írások tehát olyan gondolkodót állítanak elénk, aki a nem vallási szövegek sajátosságairól - illetve beszéd, nyelv, szöveg, és cselekvés viszonyáról - kialakított elgondolásait a számos különböző műfajhoz tartozó bibliai szövegek adekvát megértésére, illetve a két Szövetség egymáshoz való viszonyának értelmezésére alkalmazza. Vagyis olyan gondolkodót, aki számára a szövegek vizsgálatának végső tétje a vallási szövegek, legelsősorban a Biblia szöveg mivoltának, egzisztenciális, illetve teológiai mondanivalójának megértése s megértetése.