kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kovács József : Szélmalmaink
- leírás
- további adatok
Sorozat: A Szent Korona öröksége VII. kötet.
Honfoglaló eleink az őshazából magukkal hozták a Kárpát-medencébe az akkori gabonafélék zúzásához, megdarálásához, lisztté őrléséhez való alkalmatos készséget, a két kőlapból összeállított kézi malomszerkezetet, amelyet többnyire az asszonynépség működtetett családonként, a korabeli ételkészítési szokásoknak megfelelően, a különböző kásaféleségek és a lepénykenyér sütésének elkészítését szolgáló őrletek előállítása céljából. Feljegyzések szerint, a nyugati kalandozások alkalmával természetes volt, hogy a harcosok a kézi malmokat is magukkal vitték, és azt rendszeresen működtették is az élelmezésük biztosítása érdekében. Vidéken még napjainkban is találhatók kézi darálók, de ezer év alatt a kézi működtetésnél termelékenyebb, nagyobb kapacitású, a víz, az állatok vagy a szél energiáját felhasználó malomszerkezetek fejlődtek ki. Hazánkban a XIX. században élte fénykorát a Németalföldről átvett szélmalom-építési módszer, mely mindössze egy évszázad alatt le is hanyatlott, mivel ezeket is kiszorította az újabb és korszerűbb, rentábilisabb technika, a gőzmalmok rohamos elterjedése. Az elsősorban az alföldi táj képét egykor annyira meghatározó szélmalmainkból a napjainkra megmaradtakat ebben a könyvben foglaltuk össze. A kötet 88 építményről ad tájékoztatást mintegy 190, túlnyomórészben színes fényképfelvétellel. Földrajzi helyüket a térképen bejelöltük. Bevezetésként építészeti vázlat mutatja a felülhajtós, két kőpáros malomváltozatot. Néhány, ritkaságszámba menő archív felvételt is bemutatunk. Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve "nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése.
Honfoglaló eleink az őshazából magukkal hozták a Kárpát-medencébe az akkori gabonafélék zúzásához, megdarálásához, lisztté őrléséhez való alkalmatos készséget, a két kőlapból összeállított kézi malomszerkezetet, amelyet többnyire az asszonynépség működtetett családonként, a korabeli ételkészítési szokásoknak megfelelően, a különböző kásaféleségek és a lepénykenyér sütésének elkészítését szolgáló őrletek előállítása céljából. Feljegyzések szerint, a nyugati kalandozások alkalmával természetes volt, hogy a harcosok a kézi malmokat is magukkal vitték, és azt rendszeresen működtették is az élelmezésük biztosítása érdekében. Vidéken még napjainkban is találhatók kézi darálók, de ezer év alatt a kézi működtetésnél termelékenyebb, nagyobb kapacitású, a víz, az állatok vagy a szél energiáját felhasználó malomszerkezetek fejlődtek ki. Hazánkban a XIX. században élte fénykorát a Németalföldről átvett szélmalom-építési módszer, mely mindössze egy évszázad alatt le is hanyatlott, mivel ezeket is kiszorította az újabb és korszerűbb, rentábilisabb technika, a gőzmalmok rohamos elterjedése. Az elsősorban az alföldi táj képét egykor annyira meghatározó szélmalmainkból a napjainkra megmaradtakat ebben a könyvben foglaltuk össze. A kötet 88 építményről ad tájékoztatást mintegy 190, túlnyomórészben színes fényképfelvétellel. Földrajzi helyüket a térképen bejelöltük. Bevezetésként építészeti vázlat mutatja a felülhajtós, két kőpáros malomváltozatot. Néhány, ritkaságszámba menő archív felvételt is bemutatunk. Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve "nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése.