Első kiadás.

Fűzve, kiadói (kissé viseltes, elkoszolódott) papírborítékban. Az első néhány oldal szélén ázásnyomokkal.

"Szép Ernő igazi ereje - ha erőről beszélhetünk ebben a "legyöngítően csodálatos" költészetben - nyelvének hajlékony ornamentikája. A nyelv nemcsak anyaga, hanem formája is az írásművészetnek. Le style c'est l'homme. De ugyanaz a Szép Ernő, aki elbájol, valahányszor őszintén rátapint arra, ami egyedül szép a művészetben: a jellemzőre - kiábrándít, amikor (itt-ott) rajta kapjuk, hogy a nyelv nemes terméskövét: - amellyel építeni is tud! - szeszélyesen szétfarigcsálja.
Nem az a költő, aki leszáll velünk a lélek kanyargó útvesztőibe, avagy felröppen még érintetlen szűzi hegyormok szédítő magasságaiba. De szavának meleg csendülése visszhangot ver a lélekben: szívünk mozdulatlan csodatavát meg-megérinti. A gyűrűk persze megtörnek a partokon. De ebben már ártatlan a költő." - Halász Gyula (Nyugat, 1920.)