A Mi az, öreg? voltaképpen rövid prelűddel bevezetett, hét darabból álló novellafüzér. önmagáról beszél itt az író, mert a novellákból szervesen összeálló történet úgy él a fikció közegében, hogy közben állandóan érezhető a kifej ező-élményi önéletrajziság jelenléte. Önéletrajzi, sőt önelemző jelentések ezek az írások.

A hírlapíró apa a lecsúszott polgári réteg jellegzetes figurája, könnyed, felelőtlen életművész — a polgári gyökértelenség összes sajátságaival. A legpontosabb „viselkedéstani" leírás sem tudná teljesen fölfedni élete titkát, s így kerül törvényszerűen a fiú írói érdeklődésének középpontjába is. Mert felelőtlen szélhámosságainál, magán- és közéleti elvtelenségénél talán csak iszonyatos vonzereje, a nagyobb.
„Apa" szinte a bábjátékos ügyességével uralja családja, sőt egész baráti köre életét. Kedves bohóc, durcás gyerek, zsarnokian önző apa és férj, a polgári ízlést meglovagoló szerkesztő és giccsköltő egyszerre. Természetellenes jelenlétének tudata olyan erővel tartja fogva Zsámbokyt — a pszichológia ismer hasonló eseteket —, hogy személyiségének gátoltsága az impulzusok megszűnte után sem képes feloldódni. „Apa" valójában nem halt meg a kórházban, mert emlékétől Zsámboky képtelen megszabadulni. Képtelen azért is, mert sejti e helyenként külsőségekben is vonzó életvitél tragédiáját: „apa" irgalmatlan fölénye akkor rendül meg, amikor ügyesen titkolt esendősége lelepleződik.