Lev Tolsztoj több évtizedes pedagógiai munkásságának gyümölcse az Új ábécé és a négy Orosz olvasókönyv. A meséket különös gonddal alkotta meg, mert legfogékonyabb, leglelkesebb olvasóinak a gyermekeknek szánta őket. „Nagyon nehéz elmondanom, hogy mit jelent számomra ez a sok éves munka – írja az Ábécéről egyik levelében. – Sok merész, büszke álmot szövögettem róla: belőle és csak belőle fog tanulni minden orosz gyerek… És ebből a könyvből kapják majd az első költői benyomásokat, élményeket. Ha befejeztem, úgy érzem, nyugodtan meghalhatok.” Határtalan egyszerűség és világosság jellemzi ezeket a kis történeteket, párosulva a magvas gondolatisággal és tartalmas érzelmekkel, színes hangulatokkal. Mintha csak szó szerint vette volna Tolsztoj azt, amit így fogalmazott meg: ahhoz, hogy írásainkat megértse a nép is, „sorainkat alá kell vetnünk a béresek, kocsisok, mosogatólányok cenzúrájának”.