Hallott már valaki egy Bush nevű amerikairól? Nem, nem az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Nem is a kettővel azelőtti. V. Bush (nem tévedés, így, szimpla vével) egy íróasztalról álmodott, egy gépről, egy ferdére állított képernyőről, egy billentyűzetről, mely gombnyomásra összeállítja iratait, kezeli okmányait, vezeti naplóját, megszerkeszti készülő könyvét. Tartalom: Gép, képernyő, billentyű, gondolkodószerkezet. Csakhogy Vannevar Bush minderre akkor vágyott, amikor semmi efféle nem volt még a világon. Nekiállt hát kitalálni a computerre épülő hálózat, az internet, a digitális adatátvitel, a memóriakezelés (engedjük meg: egyik) ősváltozatát, a Memexet. Mára a kultúra általános közege a rendszer, amelyben formát öltenek az olvasásnak a nyomtatás, papír, könyv után kialakuló, új szokásai. És ahogyan formát öltenek, minden szöveghely azonnal elérhető lesz a másikból, s az olvasó - a felhasználó - kényére-kedvére, szabadon bejárhatja a képzettársítások tekervényes útjait. Pont úgy, ahogy az emberi agy működik, s ahogyan ez a könyv mindezt elmeséli.