Első kiadás ! --- 1919 nyarán jelent meg Szabó Dezső főműve, Az elsodort falu. Rögtön ezután, az 1920-as évek elején elkezdte írni a folytatást, de - vélhetően épp a történelmi körülmények miatt - a regény torzó maradt. ; A Megered az eső az 1918/19. évi magyarországi forradalmakat - pontosabban e forradalmak kisajátítását, elsikkasztását - ábrázolta volna és részben ábrázolja is, mégpedig egy önéletrajzi ihletésű, korrajzi fölépítésű családregény formájában. Hősei a tabáni Hadnagy utcai házacska lakói, a lecsúszott Kovács család tagjai; a szomorú sorsát megadóan viselő édesanya; azután a testvérek, vagyis a javíthatatlan alkoholista, Árpád; a magát tanárrá fölküzdő, a frontról éppen hazatérő, a regényben vélhetően központi szerepet betöltő Domokos; az örökösen ágyhoz kötött, önnön betegségében csaknem megmámorosodott leány, a francia költőket fordító Erzsi; a különös fölfogású, az életben kissé idegenül mozgó Gábor; valamint a kidolgozatlanul maradt jellemű, még iskoláskorú Ilonka. Ezek az egy gyökerű, időnként egy tűzhely körül összegyűlő, mégis megannyi életpályát megtestesítő sorsok, illetve a hozzájuk közelállók figurái alkotják azt a panoptikumot, amelyben Szabó Dezső az 1918 őszi és az 1919 tavaszi forradalmakat szerette volna a maguk teljességében és eltorzult mivoltában megjeleníteni, jóllehet a forradalom eseményeiről alig esik szó. Könyve arról szól, hogy a világháborúból vesztesen kikerülő, fenekestül fölfordult ország, s kivált a főváros népe miként éli meg a "feje fölött történő" forradalmat, pontosabban a forradalomnak a kisajátítását. Az író hihetetlen beleérző képességgel éli át és láttatja az elgyötört és elbutított, megvadított és pillanatokra mégis ki-kijózanodó tömeget; az elkeseredést kihasználó, hataloméhes új elit formálódását, s mindezt kulcsszereplők megjelenítésével - pl. Jórend Ernőben Jászi Oszkár ismerhető fel - teszi Szabó Dezső. Vagyis azt mutatja meg, hogy az eltűnő régi uralkodó osztály után nem egy nemzeti megújulással keletkező, hivatására érdemes politikusréteg formálódik, hanem a nemzeti forradalom elmaradása okán - ennek épp groteszk karikatúrája keletkezik. ; A befejezetlenül maradt regényt ugyanaz a nyelvi gazdagság, kifejezőerő, helyenként barokkos szóburjánzás és telitalálatú, de senkitől meg nem haladott, utánozhatatlan stílus jellemzi, amely már Az elsodort falunak is sajátja volt, s amely lenyűgözte olvasóit, kortársait. És hasonlóképp, a komor tónus, a szigorú ítéletű látás mögött föl-fölvillan a sajátos Szabó Dezső-i humor néhány petárdája. --- Korabeli, aranyozott, félvászon kötésben.