kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Simon Attila : Magyar idők a Felvidéken 1938-1945
- leírás
- további adatok
Az első bécsi döntés és következményei.
Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában valóra vált a két háború közti magyar politikai elit és szinte az egész magyar társadalom egyik régi álma: az ún. első bécsi döntés értelmében Csehszlovákia kénytelen volt lemondani mintegy 11 927 négyzetkilométernyi területéről, és ezzel Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávja ismét Magyarországhoz került. A visszacsatolást követő, ellentmondásokkal terhes időszak - a felvidéki "magyar idők" - azonban a mai napig feltáratlan fejezete a történetírásnak, és a Felvidék történetének e viharos hat és fél esztendejéről szinte alig tudunk valamit. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az 1938-1945 közötti eseményeket átélők soha nem mondhatták el saját történeteiket, és ezzel párhuzamosan a magyar és szlovák történetírás is rendre szőnyeg alá söpörte az érzékeny témát.
Hiánypótló munka tehát Simon Attila tárgyilagos, kiegyensúlyozott és alapos elemzése, amelyben a történész a saját kutatásaira és a fellelhető szakirodalomra támaszkodva betekintést nyújt a Felvidék történetének e különös - és sok szempontból tragikus - időszakába, és bemutatja a visszacsatolást követő viharos társadalmi változásokat.
Az élvezetes stílusban megírt kötetből megtudhatjuk, milyen hatással volt a politika az átlagemberek mindennapjaira, miközben az is kiderül, a magyar kormányzat miként tervezte a "nyugdíjasok városává" alakítani Kassát, milyen akadályokat kellett leküzdeni a felvidéki focicsapatoknak, miután újra a magyar bajnokságban szerepelhettek, valamint hogy mi történt volna, ha kiszabadul a palackból a "felvidéki szellem".
Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában valóra vált a két háború közti magyar politikai elit és szinte az egész magyar társadalom egyik régi álma: az ún. első bécsi döntés értelmében Csehszlovákia kénytelen volt lemondani mintegy 11 927 négyzetkilométernyi területéről, és ezzel Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávja ismét Magyarországhoz került. A visszacsatolást követő, ellentmondásokkal terhes időszak - a felvidéki "magyar idők" - azonban a mai napig feltáratlan fejezete a történetírásnak, és a Felvidék történetének e viharos hat és fél esztendejéről szinte alig tudunk valamit. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az 1938-1945 közötti eseményeket átélők soha nem mondhatták el saját történeteiket, és ezzel párhuzamosan a magyar és szlovák történetírás is rendre szőnyeg alá söpörte az érzékeny témát.
Hiánypótló munka tehát Simon Attila tárgyilagos, kiegyensúlyozott és alapos elemzése, amelyben a történész a saját kutatásaira és a fellelhető szakirodalomra támaszkodva betekintést nyújt a Felvidék történetének e különös - és sok szempontból tragikus - időszakába, és bemutatja a visszacsatolást követő viharos társadalmi változásokat.
Az élvezetes stílusban megírt kötetből megtudhatjuk, milyen hatással volt a politika az átlagemberek mindennapjaira, miközben az is kiderül, a magyar kormányzat miként tervezte a "nyugdíjasok városává" alakítani Kassát, milyen akadályokat kellett leküzdeni a felvidéki focicsapatoknak, miután újra a magyar bajnokságban szerepelhettek, valamint hogy mi történt volna, ha kiszabadul a palackból a "felvidéki szellem".
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kiadó: | Jaffa, 2014 |
cikkszám / ISBN: | 9786155418914 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 247 |
könyv nyelve: | magyar |