kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Heidegger, Martin : Lét és idő
- leírás
- további adatok
Fordította Vajda Mihály, Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos András, Orosz István.
3., javított kiadás.
Sorozat: Osiris Társadalomtudományi Könyvtár.
Társadalmi Jövőképesség Könyvtára.
A Lét és időnek mint szisztematikus műnek az egyik legfeltűnőbb vonása, hogy különböző filozófiai regiszterek radikális szintézise. Rögvest felmerülhet a kérdés, miért nevezzük a szintézist radikálisnak, amikor a szintézist elsősorban már meglévő, egymástól elszakított vagy különálló részek egyesítésének tekintjük. Az ilyesmi kétségkívül szolgálhat újdonsággal, de ez még távolról sem elég ahhoz, hogy radikálisnak nevezzük. Mitől radikális hát a szóban forgó szintézis? Leginkább attól, hogy a rendszert konstituáló különböző rétegek - ontológia, transzcendentálfilozófia, fenomenológia, hermeneutika, egzisztenciafilozófia - nemcsak valamiféle kompozitumot képeznek, hanem olyan ötvözetet, amiben az alkotóelemek külön-külön is radikális átalakuláson mennek keresztül, s éppen ennek köszönhetően válnak csak alkalmassá arra, hogy szintézist alkossanak.
Pongrácz Tibor
3., javított kiadás.
Sorozat: Osiris Társadalomtudományi Könyvtár.
Társadalmi Jövőképesség Könyvtára.
A Lét és időnek mint szisztematikus műnek az egyik legfeltűnőbb vonása, hogy különböző filozófiai regiszterek radikális szintézise. Rögvest felmerülhet a kérdés, miért nevezzük a szintézist radikálisnak, amikor a szintézist elsősorban már meglévő, egymástól elszakított vagy különálló részek egyesítésének tekintjük. Az ilyesmi kétségkívül szolgálhat újdonsággal, de ez még távolról sem elég ahhoz, hogy radikálisnak nevezzük. Mitől radikális hát a szóban forgó szintézis? Leginkább attól, hogy a rendszert konstituáló különböző rétegek - ontológia, transzcendentálfilozófia, fenomenológia, hermeneutika, egzisztenciafilozófia - nemcsak valamiféle kompozitumot képeznek, hanem olyan ötvözetet, amiben az alkotóelemek külön-külön is radikális átalakuláson mennek keresztül, s éppen ennek köszönhetően válnak csak alkalmassá arra, hogy szintézist alkossanak.
Pongrácz Tibor