kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Heidegger, Martin : Az idő fogalma / A német egyetem önmegnyilatkozása - A rektorátus 1933/34
- leírás
- további adatok
A hátsó könyvborító sarka hiányos!
A kötet Martin Heidegger három rövidebb írását tartalmazza.
Fordította és a bevezetést írta Fehér M. István.
„Az idő fogalma” címmel 1924-ben Marburgban tartott előadás filozófusok későbbi nemzedékeire gyakorolt óriási hatást. Az előadás németül is csak 1989-ben látott napvilágot. Heidegger 1933-as rektori székfoglaló beszéde szellemi megújhodást és a görögökhöz való visszatérést sürgetett. Hányattatott rektorságára tekint vissza A rektorátus című 1945-ös visszaemlékezés. E két utóbbi írás, melynek 1983-as németországi megjelenése a mai napig tartó vitákhoz vezetett, nem csupán a Heidegger filozófiája iránt érdeklődők figyelmét keltheti fel, de azokét is, akik nagy társadalmi átalakulások és viharok közepette – amelyekben századunk bővelkedett s mint amilyet mi is átélünk ma Magyarországon – a tudománynak, a kultúrának, az egyetemnek a szerepét, a társadalommal, néppel, politikával való kapcsolatát próbálják újragondolni.
A kötet Martin Heidegger három rövidebb írását tartalmazza.
Fordította és a bevezetést írta Fehér M. István.
„Az idő fogalma” címmel 1924-ben Marburgban tartott előadás filozófusok későbbi nemzedékeire gyakorolt óriási hatást. Az előadás németül is csak 1989-ben látott napvilágot. Heidegger 1933-as rektori székfoglaló beszéde szellemi megújhodást és a görögökhöz való visszatérést sürgetett. Hányattatott rektorságára tekint vissza A rektorátus című 1945-ös visszaemlékezés. E két utóbbi írás, melynek 1983-as németországi megjelenése a mai napig tartó vitákhoz vezetett, nem csupán a Heidegger filozófiája iránt érdeklődők figyelmét keltheti fel, de azokét is, akik nagy társadalmi átalakulások és viharok közepette – amelyekben századunk bővelkedett s mint amilyet mi is átélünk ma Magyarországon – a tudománynak, a kultúrának, az egyetemnek a szerepét, a társadalommal, néppel, politikával való kapcsolatát próbálják újragondolni.