Emberi testrészek a magyar szólásokban, közmondásokban
Minden nyelv sava-borsát a szólások (vkinek vmihez nem fűlik a foga), szóláshasonlatok (vkinek úgy jár a keze, mint a motolla), szójárások (A nya­ka­mat teszem rá!), közmondások (Szemet szemért, fogat fogért.) alkotják. Ezek építőelemei, szavai többnyire az embert körülvevő világhoz, az emberhez, különösen pedig az emberi testrészekhez kapcsolódnak. A most közreadott gyűjtemény 4582 olyan magyar állandósult szókapcsolatot tartalmaz, amelyben valamilyen emberi testrész vagy szerv található. A kötetben a magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos szokásmondásai mellett hagyományőrző és népszerűsítő szándékkal szép számmal szerepel régebbi gyűjtésekből származó népies, nyelvjárási kifejezés is. Pl. Fejéről nyáron se megy el a hó 'megőszült'; Nagy ördög jár a lábán 'rossz ember'. A szó­tár a kifejezésekben található régies és tájnyelvi szavak jelentését is megadja. A testrészek egyszavas, átvitt jelentésű használatára is hoz példákat a könyv: keményfejű, nyakas, szőrösszívű. Érdekességként megemlíthető, hogy a legtöbb állandósult szókapcsolat a kö­vetkező öt testrészhez tartozik: fej 433; szem 400; kéz 367; száj 324; láb 268. A szerző Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK egyetemi tanára, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a szólások, közmondások neves kutatója. Több szótára jelent meg a témában a TINTA Könyvkiadónál, összefoglaló munkája a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval címet viseli.