A kép: illusztráció.

Fordító: Fein Judit.

Közel háromezer éves regényt nyújtunk át az olvasónak. Szerzője Xenophón, az i. e. V-IV. században élt görög történetíró, aki a maga korában nemcsak mint történetíró volt híres, hanem mint regényíró is. A Kürosz is regény, afféle „fejedelmi tükör”, amely arra keres választ, milyen legyen az ideális államfő és hadvezér. Xenophón – és főhőse, Kürosz – a mindennapi élet legapróbb eseményeire is gondol: hogyan étkezzenek a katonák, miképpen viselkedjék a vezető a környezetében élőkkel, helyes-e megajándékozni őket, stb, stb. A cselekményt- amely a történelmi eseményektől eltérően vázolja fel a nagy Perzsa birodalom megalakulását – bájos epizódok tarkítják, pl. Pantheia áldozatos szerelme, apró udvari intrikák. A sokszor megmosolyogtató, máskor megkönnyeztető történet szinte észrevétlenül vezeti be az olvasót a perzsa, egyiptomi, asszír birodalom katonai és polgári életébe, s képet ad a perzsa birodalom hanyatlásáról is.