A borító- és kötésterv Urai Erika munkája.
A magyar irodalomban-költészetben az avantgárd törekvéseket, kísérleteket, érett és nemzedékekre ható eredményeket mindenekelőtt Kassák Lajos neve, szakadatlanul fejlődve formálódó művészetszemlélete és életművének egésze jelenti. Kassák mögött és a főalakokká felnövő utódok mellett alighanem két olyan jelentékeny költőnk nevét említhetjük, akik mindvégig megmaradtak újabb formák, stíluslehetőségek, nyelvi meglepetések kísérletező avantgardistáinak, sok mindenben különbözve Kassáktól és körétől, különbözve egymástól is. Igen egyéni arculatú költői előbb húszas éveinknek, majd hosszú kényszerű háttérbe szorulás után hatvanas-hetvenes éveinknek: Palasovszky Ödön és Tamkó Sirató Károly (1905-1980).

 

A sok nyelvben otthonos, sokirányú műveltséget szerzett, a modern tudományos és irodalmi elméletekben otthonos jogász, aki még a könyvtárosság tudományát is kitanulta, 1930-ban hátat fordított ügyvédi irodáknak, könyvtáraknak, az egész országnak és elutazott Párizsba, hogy francia költő és szürrealista vagy azzal rokon elméletek kiáltvány-szerzője legyen.
Párizsban is felfigyeltek tudományos alapozottságú elméleteire. Ezekben esztétikai - irodalmi és művészeti - következményeit vonta le annak, hogy Einstein fizikája megváltoztatta a tér és az idő dimenzióinak összefüggését, Bergson filozófiája pedig időélményünket és időszemléletünket. Ő "dimenzionistá"-nak nevezte el ezt a tér-idő-kontinuumban látó művészetszemléletet, amelyben összekapcsolódott a vonalban megnyilvánuló vers és a síkban testet öltött kép. Ebból építette fel aztán később látomásos érett kori költeménygyűjteményét, a "Cosmogrammok"-at.

további képek