A könyv címlapja hiányzik!

Negyedik kiadás.

Szikszai György (1738-1803) debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész, az 1791-es Budai Zsinat tagja.
A mű először 1786-ban jelent meg Pozsonyban.
Az első kiadás óta eltelt több mint kétszáz év alatt oly jelentős hatást ért el, hogy szállóige is született róla:
„Minden papnak van egy kitűnő káplánja, az öreg Szikszai”.

Az "Öreg Szikszai" több, mint kétszáz esztendeje – 1786-os első megjelenése óta közel ötven kiadást ért meg – szüntelen arra tanítja a református olvasót, hogy hívő keresztyén ember mindenkor, minden élethelyzetben imádkozik, Istenhez, Urához fordul örömében és bánatában, reményteljes és reménytelen állapotában egyaránt, mert tudja: imádkoznia kell.

Az első kötéstábla belső felén bejegyzés.

Az első kötéstábla belső fele és az első öt levél kissé szúrágta.

Bordázott gerincű, kopottas egészbőr kötésben.

további képek