Az özvegy bornagykereskedő zárdában nevelteti lányát, szabados életformájának egyetlen lehetséges akadályát. Ida nem sokkal tanulmányainak befejezése után fellázad a zárdai élet emberetelensége ellen, s ezért kizárják. Apja a hazaküldött lányon igyekszik minél gyorsabban túladni, s hirdetés útján férjhez kényszeríti. A kiválasztott férj, egy kényszerhelyzetben levő tehetséges festőművész, a hozományból húga birtokát akarja tehermentesíteni. Ida azzal a feltétellel egyezik bele a házasságba, ha egy év múlva elválhat tőle, s addig is idegenként élnek egymás mellett. A fiatalok Münchenben telepednek le, s hosszú vívódás és küzdelem után itt bontakozik ki a férj művészete. A müncheni környezetben Ida idegenkedése egyre csökken, s az író apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házaspár kölcsönös barátságának, majd szerelmének ébredését s megerősödését.