kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Hölderlin, Friedrich : Hüperión
- leírás
- további adatok
Sorozat: Világirodalmi kiskönyvtár.
1797-ben jelent meg Hölderlin eszméinek összegzéseként a Hüperión (Hyperion) című lírikus, eredetileg prózában (1794), majd versben is megírt, végül prózaverses formában átfogalmazott regénytöredék első része, 1799-ben a második. Az antik görögség bűvöletében élő, 18. századi újgörög ifjú hányattatásairól és bolyongásairól szóló, parttalan áradású nagy belső monológban szinte vallásos átszellemültséggel ölt alakot az elvágyódás a kiábrándító valóságból az isteni harmóniába. Hüperion csatlakozik a török elnyomás ellen lázadó görögökhöz, ám a szabadságharc elbukik, és Diotima, Hüperion szerelme belehal a kétségbeesésbe. Hüperion Németországba menekül, ahol siralmas állapotokat talál, majd Görögországba visszatérve remeteként próbál „üdvözült önfeledtségben visszatérni a természet egészébe”.
A Hüperiónban ábrázolt csalódás és remetei átszellemülés annak a személyes megrázkódtatásnak a nyomait viseli magán, amely a Gontard-házban érte a költőt. Ám mind a személyes élmény, mind az epikai történés feloldódik a hölderlini monológ parttalan áradásában. Akárcsak a versekben, itt is a végtelenség és az időtlenség mitikus ködébe vesző, isteni principiummá emelt eszményt ostromolja Hölderlin, szinte természetvallássá szublimálva kudarcait. Amit viszonylag igénytelenül és elmosódottan példáz a történet, azt annál bűvöletesebb, kábítóbb érzékletességgel sugallja Hölderlin költői prózája: a valóság kiábrándítóan elégtelen az eszményért áhítozó embernek, csak a gondolat elvont régióiban ígérkezik számára beteljesülés.
1797-ben jelent meg Hölderlin eszméinek összegzéseként a Hüperión (Hyperion) című lírikus, eredetileg prózában (1794), majd versben is megírt, végül prózaverses formában átfogalmazott regénytöredék első része, 1799-ben a második. Az antik görögség bűvöletében élő, 18. századi újgörög ifjú hányattatásairól és bolyongásairól szóló, parttalan áradású nagy belső monológban szinte vallásos átszellemültséggel ölt alakot az elvágyódás a kiábrándító valóságból az isteni harmóniába. Hüperion csatlakozik a török elnyomás ellen lázadó görögökhöz, ám a szabadságharc elbukik, és Diotima, Hüperion szerelme belehal a kétségbeesésbe. Hüperion Németországba menekül, ahol siralmas állapotokat talál, majd Görögországba visszatérve remeteként próbál „üdvözült önfeledtségben visszatérni a természet egészébe”.
A Hüperiónban ábrázolt csalódás és remetei átszellemülés annak a személyes megrázkódtatásnak a nyomait viseli magán, amely a Gontard-házban érte a költőt. Ám mind a személyes élmény, mind az epikai történés feloldódik a hölderlini monológ parttalan áradásában. Akárcsak a versekben, itt is a végtelenség és az időtlenség mitikus ködébe vesző, isteni principiummá emelt eszményt ostromolja Hölderlin, szinte természetvallássá szublimálva kudarcait. Amit viszonylag igénytelenül és elmosódottan példáz a történet, azt annál bűvöletesebb, kábítóbb érzékletességgel sugallja Hölderlin költői prózája: a valóság kiábrándítóan elégtelen az eszményért áhítozó embernek, csak a gondolat elvont régióiban ígérkezik számára beteljesülés.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kiadó: | Európa, 1958 |
cikkszám / ISBN: | 0033293 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 166 |
könyv nyelve: | magyar |