Kovács Mónika (szerk.) : Holokauszt: történelem és emlékezet

A Kovács Mónika által szerkesztett szöveggyűjtemény olyan tanulmányokat tár a hazai olvasó elé, amelyek magyar nyelven eddig sehol nem voltak elérhetők.

A holokauszt és a racionalitás-irracionalitás ellentétpárja a szociálpszichológia fontos kutatási területe. Mi kell ahhoz, hogy az átlagember tettessé váljon? Milyen személyiségjegyek és milyen történelmi korszak szükségesek ahhoz, hogy Mengele, az orvos ilyen világhírnévre tegyen szert? Többek között ezekre e kérdésekre próbálnak választ adni az egyes tanulmányok szerzői.
A Vészkorszak idején lezajló pogromok sok helyen még csak jogszabályba sem ütköztek. A helyi, központi törvényhozások tették legálissá az országos méretű agressziót. Míg egyes szerzők a német társadalom évtizedekre visszanyúló hagyományával, az "engedelmeskedés mechanizmusával" magyarázzák a népirtás sikerét, mások a spontaneitásra teszik a hangsúlyt. Eszerint csak bizonyos történelmi szituációk hozzák felszínre a - létezőnek elismert - zsidógyűlöletet.

A kötet három nagy fejezetre bontva tárgyalja a témát: histográfiai és szociálpszichológiai szempontból, valamint az "emlékezés és ábrázolás", egymásnak időnként ellentmondó nézőpontjából. Felhívja például a figyelmet arra az aszimmetrikus helyzetre, miszerint a "személyes visszaemlékezés" és a "kollektív emlékezet" tárgya az 1945 utáni Németországban gyakran igencsak eltér(t) egymástól. Ami megőrződik a családi legendáriumban, arról a hivatalos múltidézések elfelejtkeznek, s ugyanez megfigyelhető fordítva is.