kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Evola, Julius : Fasizmus és Harmadik Birodalom
- leírás
- további adatok
A fasizmus jobboldali bírálata; Jegyzetek a Harmadik Birodalomról.
A kötetben olvashatjuk a tradicionalista filozófia legnagyobb mesterének alapvető tanulmányait a 20. század két legfontosabb jobboldali diktatúrájáról - egészen másféle nézőpontból és következtetésekkel, mint amit megszoktunk.
A tanulmányokat részletes jegyzetapparátus, illetve a szerzőről szóló tanulmányok egészítik ki.
Ma a racionalizálás agyréme újra megjelenik, amikor eltüntetni és diszkreditálni akarják mindazt, ami egzisztenciális feszültség, heroizmus és egy mítosz galvanizáló ereje, csakhogy ezt nem egy politikai eszmény, hanem egy szociális eszmény és a fizikai jólét jegyében tennék. Azonban helyesen mutattak rá, hogy a mély válság elkerülhetetlen, amikor a prosperitás és a jólét végül is unalmassá válik. Ilyen válságok előjelei nem hiányoznak: ezek a vak, anarchikus és romboló lázadásnak mindazok a formái, amelyeket éppen a leginkább prosperáló nemzetek fiatalsága valósít meg. Ez a fiatalság észreveszi az úgynevezett fogyasztói társadalom keretében megvalósuló szocializált, racionalizált és materializált létezés abszurditását és teljes értelmetlenségét. A lázadás eme formáiban ennek az impulzusnak nincs többé tárgya...
... a közgazdasági determinizmus felismerhető a marxizmustól különböző, sőt vele ellentétes áramlatokban is. Itt ki kell mondanunk: ha ez a formula önmagában véve abszurd is, sajnos nem az a modern világban, mivel ebben az ember ezt a formulát egyre inkább igazzá tette. A tiszta homo oeconomicus absztrakció. De mint annyi absztrakció valósággá válhat, ha a részt az egésszel szemben hipertrofizáljuk és abszolutizáljuk. Amikor a gazdasági érdek válik uralkodóvá, természetes, hogy a gazdasági törvények leigázzák az embert, és ezek a törvények szinte autonómmá válnak, hacsak más érdekek nem jelennek meg, és nem lép közbe egy magasabb hatalom.
Bármilyen paradoxnak tűnik is, a demokratikus véleményszabadságnak magában kéne foglalnia annak elismerését, hogy antidemokratikus eszméket is szabad hirdetni, hacsak a demokrácia nem akarja átengedni a helyét egy erőszakos és zsarnoki rezsimnek, amelynek csupán az előjele más. (Egyébként több szerző megállapította, hogy kevés rendszer olyan türelmetlen és fanatikus, mint azok, amelyek naponta dicsőítik a szabadságot.)
A kötetben olvashatjuk a tradicionalista filozófia legnagyobb mesterének alapvető tanulmányait a 20. század két legfontosabb jobboldali diktatúrájáról - egészen másféle nézőpontból és következtetésekkel, mint amit megszoktunk.
A tanulmányokat részletes jegyzetapparátus, illetve a szerzőről szóló tanulmányok egészítik ki.
Ma a racionalizálás agyréme újra megjelenik, amikor eltüntetni és diszkreditálni akarják mindazt, ami egzisztenciális feszültség, heroizmus és egy mítosz galvanizáló ereje, csakhogy ezt nem egy politikai eszmény, hanem egy szociális eszmény és a fizikai jólét jegyében tennék. Azonban helyesen mutattak rá, hogy a mély válság elkerülhetetlen, amikor a prosperitás és a jólét végül is unalmassá válik. Ilyen válságok előjelei nem hiányoznak: ezek a vak, anarchikus és romboló lázadásnak mindazok a formái, amelyeket éppen a leginkább prosperáló nemzetek fiatalsága valósít meg. Ez a fiatalság észreveszi az úgynevezett fogyasztói társadalom keretében megvalósuló szocializált, racionalizált és materializált létezés abszurditását és teljes értelmetlenségét. A lázadás eme formáiban ennek az impulzusnak nincs többé tárgya...
... a közgazdasági determinizmus felismerhető a marxizmustól különböző, sőt vele ellentétes áramlatokban is. Itt ki kell mondanunk: ha ez a formula önmagában véve abszurd is, sajnos nem az a modern világban, mivel ebben az ember ezt a formulát egyre inkább igazzá tette. A tiszta homo oeconomicus absztrakció. De mint annyi absztrakció valósággá válhat, ha a részt az egésszel szemben hipertrofizáljuk és abszolutizáljuk. Amikor a gazdasági érdek válik uralkodóvá, természetes, hogy a gazdasági törvények leigázzák az embert, és ezek a törvények szinte autonómmá válnak, hacsak más érdekek nem jelennek meg, és nem lép közbe egy magasabb hatalom.
Bármilyen paradoxnak tűnik is, a demokratikus véleményszabadságnak magában kéne foglalnia annak elismerését, hogy antidemokratikus eszméket is szabad hirdetni, hacsak a demokrácia nem akarja átengedni a helyét egy erőszakos és zsarnoki rezsimnek, amelynek csupán az előjele más. (Egyébként több szerző megállapította, hogy kevés rendszer olyan türelmetlen és fanatikus, mint azok, amelyek naponta dicsőítik a szabadságot.)
állapot: | |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kiadó: | Attraktor, 2014 |
cikkszám / ISBN: | 9786155257797 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 171 |
könyv nyelve: | magyar |