Sorozat: Modern könyvtár.

A regénybeli író regényt írna. Képzeletében lassacskán testet öltenek a szereplők, kirajzolódik a helyszín, és ahogy a mű formálódik, úgy sokasodnak a kételyek. Az író töpreng, tépelődik, kétségbe vonja a „kitalált valóság” létjogosultságát, elkeseredetten ironikus eszmecseréket folytat a provinciális irodalmi élet állóvizében vígan lubickoló, termékeny, magabiztos másik íróval fikció és valóság, alkotó és mű viszonyáról, kölcsönhatásáról, az író „felelősségéről” a maga teremtette alakok sorsáért, az írás értelméről, céljáról, lehetőségeiről… S az író vívódásaival egyidejűleg, szinte azok ellenére, mintegy magától, öntörvényűen „íródik” a regénye, az 1870-es évek háborúk dúlta Bulgáriájában életre kelnek hősei: a lidércálmoktól gyötört „magányos farkas” ezredes, a primitív Balkánról Itáliába vágyakozó, kifinomult-kiábrándult orvos és enervált-egzaltált „anti bolgár” felesége – mígnem a két szál, az írónak és hőseinek története olyannyira összefonódik, hogy, akárcsak az író, már magunk sem tudjuk, hol végződik a valóság és hol kezdődik a látszat.