kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Williamson, Edwin : Borges - Az életút
- leírás
- további adatok
Sorozat: Életek & Művek.
Borges elutasította a szemfényvesztést, amely szerinte a realizmus lényegéből fakad - a regényíró ugyanis úgy tesz, mintha tükröt tartana a "valóság" elé, holott valójában semmivel sem tud többet a világban zajló folyamatokról, mint az olvasói. Úgy vélte, hogy az irodalmi fikciót nincs értelme leplezni: a történet orbe autónomo, a képzelet önálló birodalma, amelyet a szerző kedve szerint, szabadon alakíthat, ha sikerül meggyőznie az olvasót, hogy kellő "költői hitelt" tulajdonítson neki. Borges nemcsak a realizmus béklyóját dobta le, de a regénynek a modern irodalmi hierarchiában elfoglalt kiváltságos helyét is megkérdőjelezte. Olyan elbeszélő műfajokhoz vonzódott, amelyek jóval megelőzték a regény kialakulását - fabulát, hőskölteményt, példázatot és mesét írt. Kedvelte azokat a modern műfajokat is, amelyeket a regény kimagasló tekintélye alacsonyított le - a horrorisztikus vagy kalandos elbeszélést, a tudományos-fantasztikus és leginkább a detektívtörténetet, amelyet aprólékosan kidolgozott, "teleologikus" cselekményszövése miatt csodált. Nem mintha kötötte volna bármiféle műfaji megszorítás. A fikció igézete alól semmi sem vonhatta ki magát; a keze alatt még egy-egy könyvismertetést, nekrológot, tudományos esszét vagy lábjegyzetet is áthathatott az elbeszélő varázsa. Ahogy emlékezetesen megjegyezte, még a metafizika és a teológia is a fantáziairodalom egy-egy ágának tekinthető.
Edwin Williamson
Borges elutasította a szemfényvesztést, amely szerinte a realizmus lényegéből fakad - a regényíró ugyanis úgy tesz, mintha tükröt tartana a "valóság" elé, holott valójában semmivel sem tud többet a világban zajló folyamatokról, mint az olvasói. Úgy vélte, hogy az irodalmi fikciót nincs értelme leplezni: a történet orbe autónomo, a képzelet önálló birodalma, amelyet a szerző kedve szerint, szabadon alakíthat, ha sikerül meggyőznie az olvasót, hogy kellő "költői hitelt" tulajdonítson neki. Borges nemcsak a realizmus béklyóját dobta le, de a regénynek a modern irodalmi hierarchiában elfoglalt kiváltságos helyét is megkérdőjelezte. Olyan elbeszélő műfajokhoz vonzódott, amelyek jóval megelőzték a regény kialakulását - fabulát, hőskölteményt, példázatot és mesét írt. Kedvelte azokat a modern műfajokat is, amelyeket a regény kimagasló tekintélye alacsonyított le - a horrorisztikus vagy kalandos elbeszélést, a tudományos-fantasztikus és leginkább a detektívtörténetet, amelyet aprólékosan kidolgozott, "teleologikus" cselekményszövése miatt csodált. Nem mintha kötötte volna bármiféle műfaji megszorítás. A fikció igézete alól semmi sem vonhatta ki magát; a keze alatt még egy-egy könyvismertetést, nekrológot, tudományos esszét vagy lábjegyzetet is áthathatott az elbeszélő varázsa. Ahogy emlékezetesen megjegyezte, még a metafizika és a teológia is a fantáziairodalom egy-egy ágának tekinthető.
Edwin Williamson
állapot: | |
kategória: | Könyv > Életrajz > |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kiadó: | Európa, 2010 |
cikkszám / ISBN: | 9789630789325 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 744 |
könyv nyelve: | magyar |