Az újkantianizmus a századelő egyik legnagyobb hatású bölcseleti áramlata volt. Aligha született olyan filozófiai mű ebben az időszakban, amelynek értelmezése ne kívánná meg e kiváltképp német nyelvterületen domináns irányzat legfontosabb törekvéseinek az ismeretét. Éppen ezért különösen sajnálatos, hogy az ideológiai kötöttségek után újjászületett magyar filozófiaitörténet-írás ezt a gazdag áramlatot mindeddig megengedhetetlen nagyvonalúsággal, leegyszerűsítve tárgyalta.

Az újkantianizmus gyakorlati filozófiája az első olyan magyar nyelvű kötet, amely szisztematikusan elemzi a különböző újkantiánus iskolákat, s számot vet azok egymásra gyakorolt hatásával is.

I. Kanttól Hegelig; kantianizmus és hegelianizmus
II. Az újkantianizmus keletkezése és elterjedése
1. Az újkantianizmus fordulata a gyakorlati filozófiához
2. Fichte hatása az újkantianizmusra
III. Az újkantianizmus alappozíciói
1. A marburgi iskola logikai-analitikus újkantianizmusa
2. A filozófia mint értéktudomány a délnémet újkantianizmusban
3. Alois Riehl realisztikus újkantianizmusa
IV. Hermann Cohen gyakorlati filozófiája és a kanti etika
1. A morálfilozófia kanti megalapozása
2. A kanti etika formalizmusa
3. Cohen gyakorlati filozófiája mint Kant és Hegel filozófiájának szintézise
4. Etika, politikaelmélet és történetfilozófia Cohennél
V. Eduárd Bernstein marxizmus-kritikája és a marburgi újkantianizmus szociálfilozófiája
1. Az újkantiánus reformszocializmus és szociálmoralizmus
2. Az újkantiánus és a marxista történetfilozófia
3. Dialektika versus transzcendentális módszer
4. Appendix
VI. Paul Natorp és a marburgi újkantianizmus filozófiája a világháború idején
1. Natorp világháború-értelmezése
2. Cohen, Natorp és Cassirer
3. Appendix
VII. Hermann Cohen hatása Kelsen tiszta jogtanára
1. A jogi személy és az akarat fogalma Kelsennél és Cohennél
2. A transzcendentális módszer jelentősége Kelsen számára
3. Kelsen alapnorma-tana
4. Jogelmélet és transzcendentálfilozófia

további képek