kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kempelen Farkas : Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének keírása
- leírás
- további adatok
Sorozat: Ritkaságok.
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734 – Bécs, 1804) zseniális mérnök és feltaláló volt.
Két nevezetes találmányáról vált híressé. Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert – ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember… De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.
A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.
Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is.
Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734 – Bécs, 1804) zseniális mérnök és feltaláló volt.
Két nevezetes találmányáról vált híressé. Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert – ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember… De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.
A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.
Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is.
Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Nyelvészet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kiadó: | Szépirodalmi, 1989 |
cikkszám / ISBN: | 0024899 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 354 |
könyv nyelve: | magyar |