categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Kempelen Farkas : Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének keírása
- description
- additional information
Sorozat: Ritkaságok.
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734 – Bécs, 1804) zseniális mérnök és feltaláló volt.
Két nevezetes találmányáról vált híressé. Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert – ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember… De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.
A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.
Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is.
Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734 – Bécs, 1804) zseniális mérnök és feltaláló volt.
Két nevezetes találmányáról vált híressé. Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert – ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember… De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.
A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.
Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is.
Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.
condition: | |
category: | Books > Linguistics > |
category: | Books > History > > |
publisher: | Szépirodalmi, 1989 |
item number / ISBN: | 0024899 |
binding: | hardcover |
pages: | 354 |
language: | Hungarian |