Sorozat: Luther válogatott művei 8.

Luther asztali beszélgetésein nem valódi beszélgetéseket kell érteni (a cím bevett magyar fordítása, a „beszélgetés” megtévesztő!), hanem beszédeket (Tischreden), hiszen a lejegyzők figyelme elsősorban arra irányult, hogy Luthernek mi volt a véleménye a szóban forgó témáról. A szövegekben az asztaltársak teljesen alárendelt szerepet játszanak, és csupán arra szorítkoznak, hogy egy-egy kérdéssel, megjegyzéssel megszólalásra ösztönözzék a reformátort. Nem kérdés viszont, hogy e beszédek az asztalnál nem monológként, hanem élénk eszmecsere keretében hangzottak el, de másrészről az is egyértelmű, hogy az étkezések közben folytatott beszélgetésekben Lutheré volt az utolsó szó és a meghatározó vélemény.

Az a spontaneitás, ahogy Luther megszólal, és asztaltársainak kérdéseit rendszerint tömören és csattanósan megválaszolja, valamint a tárgyalt témák sokszínűsége a reformáció iránt érdeklődő olvasók körén túl bárkit megfoghat és magával ragadhat, aki irodalmi élményt vagy akár unaloműző olvasmányt keres.