Fordította: Darida Veronika.
Sorozat: Fragmentum 5.

Giorgio Agamben (1942) napjaink egyik legismertebb és legnagyobb hatású filozófusa.
Ami Auschwitzból marad című műve először 1998-ban jelent meg, a Homo Sacer sorozat harmadik részeként. A szerző egész életműve szempontjából is emblematikus szöveggel állunk szemben, melyet utalásszinten még azok is ismernek, akik sosem olvasták.
Mi marad Auschwitzból? Agamben válasza az alcímben olvasgató: az archívum és a tanú.

A valódi, a teljes értékű tanú, azonban nem a túlélő, és nem is az aki odaveszett. A valódi tanú: a muzumlán (Muselmann), vagyis a "szürke zóna" homályos lakója. A muzulmán alakjának tárgyalása során ugyanakkor felmerülnek az agambeni filozófia fontos kérdéskörei, mint a szélsőséges helyzet és a kivételes állapot, a puszta élet és a homo sacer, az ember és a nemember közötti eldönthetetlen határ, vagy a tanúságtétel lehetőségének vagy lehetetlenségének problémája.

Agamben talán legtöbbet idézett könyve, mely Auschwitz kapcsán kialakult minden korábbi etikai paradigma újragondolását javasolja, húsz évvel a megírása után is megdöbbentő módon aktuális.