kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Szilágyi István : Agancsbozót
- leírás
- további adatok
Az előzéklap felső sarka levágva.
Első kiadás.
A borítógrafikát a szerző készítette. Szilagyi István hosszú időn át az íróasztalfiókban pihenő regénye, az Agancsbozót is ilyen mitikus-mitologikus regény. Megírása és megjelenése között hosszú évek teltek el, ez is azok közé a művek közé tartozik, amelyek csak a bukaresti zsarnokság bukása után kerülhettek az olvasók kezébe. Mindez kissé rá is nyomta bélyegét a könyv sorsára, a regényre viszonylag szegényes kritikai visszhang érkezett (igaz, eminens szerzők: Poszler György, Görömbei András, Takács Ferenc, Thomka Beáta tolla nyomán). Pedig Szilágyi István regénye annak a végsőkig magába forduló, a külső világgal szinte semmiféle kapcsolatot nem tartó, ugyanakkor ennek a külső világnak végletesen kiszolgáltatott emberi létnek az elemző ábrázolása, amelyet a zsarnokság kényszerített rá a társadalomra.Egy sebesült magához tér ájultából a hegyen. Egy hegyi barlang előtt fekszik, bentről pedig kalapácsolás zaja hallatszik. Három kovács szedte őt össze a kőomlás közül, a sebeit is bekötözték. A férfi lassanként beletanul az életükbe, rájön, hogy barlangjuk és műhelyük életét szorongatóan szigorú szabályok irányítják, a hallgatag férfiak pedig időtlen idők óta kardokat kovácsolnak ebben a világtól teljesen elzárt, rabtartó barlangban. A zárt tér nem sok szabadságot ad számára, az idő, miután óráját egyetlen kalapácsütéssel összetörik, megszűnik a számára. A férfi megpróbálja rekonstruálni, hogyan jutott erre az abszurd helyre, miféle furcsa békétlenség vezette a hegyek közé. Aztán nemcsak a kardkovácsolásba tanul bele (különös tekintettel a szamurájkardokra), de az évi egyszeri vadászatba, a főzésbe, a zenélésbe és a hegyi élet minden fortélyába ezek között a magában mitikus alakokról elnevezett, különös kovácsok között, rész vesz életükben és történelmi disputáikban, hogy aztán a Hadészi Legényegylet társaságában összekeveredjen látvány, jelen, múlt, mítosz és valóság; a könyv a víziókon át nemcsak a halálhoz, de a szabadság vizsgálatán át narráció felbomlásához is elvezet, és a fogható, szorongató tárgyszerűség immár végképpen összekeveredik a fikció időtlen terével ebben a majd hétszáz oldalas, monumentális regényben. Néha ránk fonnyad az idő, máskor illékonnyá válik, s megfoghatatlanul szökik.
Első kiadás.
A borítógrafikát a szerző készítette. Szilagyi István hosszú időn át az íróasztalfiókban pihenő regénye, az Agancsbozót is ilyen mitikus-mitologikus regény. Megírása és megjelenése között hosszú évek teltek el, ez is azok közé a művek közé tartozik, amelyek csak a bukaresti zsarnokság bukása után kerülhettek az olvasók kezébe. Mindez kissé rá is nyomta bélyegét a könyv sorsára, a regényre viszonylag szegényes kritikai visszhang érkezett (igaz, eminens szerzők: Poszler György, Görömbei András, Takács Ferenc, Thomka Beáta tolla nyomán). Pedig Szilágyi István regénye annak a végsőkig magába forduló, a külső világgal szinte semmiféle kapcsolatot nem tartó, ugyanakkor ennek a külső világnak végletesen kiszolgáltatott emberi létnek az elemző ábrázolása, amelyet a zsarnokság kényszerített rá a társadalomra.Egy sebesült magához tér ájultából a hegyen. Egy hegyi barlang előtt fekszik, bentről pedig kalapácsolás zaja hallatszik. Három kovács szedte őt össze a kőomlás közül, a sebeit is bekötözték. A férfi lassanként beletanul az életükbe, rájön, hogy barlangjuk és műhelyük életét szorongatóan szigorú szabályok irányítják, a hallgatag férfiak pedig időtlen idők óta kardokat kovácsolnak ebben a világtól teljesen elzárt, rabtartó barlangban. A zárt tér nem sok szabadságot ad számára, az idő, miután óráját egyetlen kalapácsütéssel összetörik, megszűnik a számára. A férfi megpróbálja rekonstruálni, hogyan jutott erre az abszurd helyre, miféle furcsa békétlenség vezette a hegyek közé. Aztán nemcsak a kardkovácsolásba tanul bele (különös tekintettel a szamurájkardokra), de az évi egyszeri vadászatba, a főzésbe, a zenélésbe és a hegyi élet minden fortélyába ezek között a magában mitikus alakokról elnevezett, különös kovácsok között, rész vesz életükben és történelmi disputáikban, hogy aztán a Hadészi Legényegylet társaságában összekeveredjen látvány, jelen, múlt, mítosz és valóság; a könyv a víziókon át nemcsak a halálhoz, de a szabadság vizsgálatán át narráció felbomlásához is elvezet, és a fogható, szorongató tárgyszerűség immár végképpen összekeveredik a fikció időtlen terével ebben a majd hétszáz oldalas, monumentális regényben. Néha ránk fonnyad az idő, máskor illékonnyá válik, s megfoghatatlanul szökik.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Kortárs magyar szépirodalom > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kategória: | Bibliofilia > Első kiadás > |
kiadó: | Kriterion, 1990. Bukarest, |
cikkszám / ISBN: | 0027189 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 638 |
könyv nyelve: | magyar |