A gazdag, világjáró bankárlányt először sebzi meg a reménytelen, nyugtalanító, fájdalmat hozó szerelem. Eddig mindent megkap. Vágyai és elkényeztetettsége összhangban voltak. És most először kívánt meg valamit, amiről talán éppen gazdagsága miatt kénytelen lemondani. Molnár Ferenc regényével bizonyítja, hogy kiváló megfigyelő, hogy az élet apró mozzanataival - egy kézfogással, egy ingerült mondattal vagy akár egy indulatszóval - is lehet érdekes szituációt teremteni, s ezeknek láncolatában benne rejlik az ember. Ugyanezt bizonyítja Velence atmoszférájának megrajozálásával is. Nem írja le részletesen a nagy hírű műemlékeket, tartózkodik attól hogy "útikönyv" legyen - mégis érezzük a Szent Márk tér hangulatát , a lagúnák vizszagát, a az aranyba öltözött város teljes ragyogását.